Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

A hegyhúzó

10 elmés szerszám. A nagy kvarctartalmú homokon a súrlódás jóval kisebb. A hegyhúzót ezzel a körülménnyel számolva szerkesztették meg. Kezdetlegesebb, de szintén nagyon használható változata mintegy őse a homokszánkó. Ez két, földre fektetett, fölfelé kunkorodó, hengeres alakú akácfatörzs, amelyet deszkával hidalnak át. A szánkótalpak egymástól való távolsága 50—60 cm és 4 hl kancahordó is jól elfér rajta. Manapság vizet szállítanak vele a szőlőskertbe, ha ott közvetlenül nincs kút. A hegyhúzó csúszófája hasonló e homokszánkó talpához, csupán a fája kimunkáltabb, enyhén szögletes, és elől-hátul össze van csapolva. így keretet formáz, amelyen a csúszófák a legerősebbek. A csúszófák közepe felé sarokvassal beágyazott, hátul két szarvban végződő, elöl pedig ekeszarvszerűen hosszasan kiképzett, vaslappal szegélyezett mintegy 1,5—2 m

2 nagyságú deszkafelület van. Ennek Högyhúzó ( Harkakötöny) 518