Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

tatás a század elején — a két magányos bolygót : Kálmány Lajost és Ló'w Immánuelt nem számítva — már a múzeum körül kristályosodott ki. Szóltunk már róla, hogy Tömörkény a század első évtizedében szervezi meg a néprajzi tárat. A szegedi táj a legelsó'k közé tartozik, ahol Bartók Béla és Kodály Zoltán már 1905 körül népzenei gyűjtést végzett.

123 Erró'l a szegedi népköltészet vizsgálatánál még szó esik. A szegedi népélet kutatásának, szervezésének történetében kiemelkedő' esemény a század elején Finnországban megalapított és Folklore Fellows néven emlegetett gyűjtőszervezet magyar tagozatának a Magyar Néprajzi Társasággal karöltve tartott tájékoztató gyűlése, egyben az FF szegedi fiókjának megalapítása 1913 decemberében.

124 Ezzel mintha a Városnak a magyar népéletben, néprajzi kutatásban való híre is elismerésre jutna. Szegedre érkezve, Szalay Imre elnök és Sebestyén Gyula főtitkár a Magyar Néprajzi Társaság nevében tájékoztatta Lázár György polgármestert az FF céljáról. „E nemzetközi tudományos szövetség magyar osztálya arra vállalkozott — írja az egyik újságtudósítás — hogy népünk költészetének, nyelvének, zenéjének, babonás hitvilágának és szokásainak folyton pusztuló ősi kincseit az ország területén kataszterszerű pontossággal összegyűjti." A gyűjtéseket jutalmazza. A tájékoztató előadáson utalnak arra, hogy „az Alföld sajátos viszonyait figyelembevéve, a szegedi hét középiskola felső osztályú növendékein kívül külön csoportban foglalkoztatni kívánjuk a szegedi tanyai néptanítókat. Noha bennünket — fűzik még hozzá — országos irodalmi érdekek, sőt fajiságunk képviseletében már nemzetközi tudományos kötelességek vezérelnek, a jelen esetben kérelmünk támogatására mégis fölemlítjük azt, hogy a hozott áldozatért igen értékes helyi érdekű viszontszolgálatnak ígérkezik az, hogy a szegedi gyűjtések iroda]mi értékkel bíró adalékai külön szegedi kötetek gyanánt fognak a Kisfaludy Társaság Magyar Népköltési Gyűjtemény sorozatában megjelenni." Az alakuló ülést a városháza közgyűlési termében tartották. Szalay Imre elnök megnyitójában méltatta Kálmány Lajos érdemeit, aki egyébként nem jelent meg az összejövetelen. Sebestyén Gyula ismertette a feladatokat. Szele Róbert tankerületi főigazgató megígérte, hogy a szegedi tanulóifjúság résztvesz a munkában. Bán Aladár a finn és észt népköltészetről értekezett. Solymossy Sándor a lejegyzés módjairól szólt. Végül Tömörkény „A tanyai ember Ág Illése" címmel olvasott föl. Erdélyi Lajos és Vasadi Balogh György tanár szintén a munkáról emlékezett meg. Az FF szegedi gyűjtőtevékenysége már nem bontakozhatott ki, mert kitört az első világháború. Négy esztendejének szegedi népéletéről egyedül Tömörkény klaszszikussá érett, néprajzilag is hiteles novellái, karcolatai adnak hírt.

125 Az első világháború után ismét a Magyar Néprajzi Társaság serkent új munkára : 1920 őszén kétnapos előadássorozatot rendez Szegeden.

126 Viski Károly a népélet tárgyainak, Szendrey Zsigmond a szóhagyományoknak gyűjtéséről tájékoztatta a főleg pedagógusokból álló hallgatóságot. Solymossy Sándor a folklór fogalmát, Teleki 123 Péter L., A magyar népzenegyűjtés bölcsője: Szeged. Délm. 1961, 13. sz.; Tudományos igénnyel Péter L., Bartók és Szeged. Tiszatáj 1965, 688. Епж-ищггйа$ összefüggésben visszatérünk. 124 Néprajzi tudósok Szegeden. A Folklore Fellows szegedi osztályának megalakulása. SzN 1913, 297. sz. Szeged a nemzetközi néphagyomány-gyűjtésben. SzN. 1913, 300. sz. Megalakult a Folklore Fellows szegedi gyűjtőszövetsége. SzH. 1913, 289. sz. A szegedi és kecskeméti vándorgyűlés. Ethn. 1914, 59. 125 Olvashatók a „Népek az ország használatában." „Öreg regruták," „A kraszniki csata" remekléseiben. 126 A Néprajzi Társaság Szegeden. „Szeged" (napilap) 1920,47. sz.; Az etnográfus-gyűlés első napja. SzN. 1920, 338. sz. Gróf Teleki Pál a Néprajzi Társaság asztalánál. „Szeged" 1920, 48. sz. Kálmány Lajos sírjánál. SzN. 1920, 342. sz. Herrmann Antal beszéde. 42