Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)
is belekapcsolódott. 94 Fölényes rajztudása néprajzi tanulmányainak hiteles illusztrációin, de Tömörkény, Juhász Gyula és Móra több Szegeden megjelent művének borítólapján is visszatükröződik. Az iskolában tanítványa lehettünk (1914—1918) és így szemtanúként állapíthatjuk meg, hogy abban az időben még lelkes híve volt a Huszka József és Lechner Ödön nyomán bontakozó magyaros szecessziónak. Népművészetünk motívumkincsét állította szabadkézi rajzpedagógiájának középpontjába. Vázlatkönyvünkben máig őrizzük azokat az alapmotívumokat, amelyeket a III. osztályban év elején a táblára rajzolt. Ezekből kellett a diákságnak önálló vonal- és színkompozíciókat terveznie. E motívumokban az akkoriban sokat emlegetett szűrornamentika elemeire ismerünk. Röviden utalunk törekvéseinek egykorú szegedi párhuzamaira: Kabók Imre gombkötő mintáira, Lechner Ödön és Raichl J. Ferenc házdíszítéseire. A környékbeli nemzetiségi falukból bejáró diákjai hordják össze a felsőtorontáli szerb húsvéti tojásokról szóló dolgozatnak 95 tárgyi anyagát, amely ismeretlen okokból azután a temesvári múzeumba került. Életének delelőjére igen jótékony hatással volt a szegedi tudományegyetem nyelvész professzoraival és régészeti munkaközösségével való meghitt kapcsolata. Cs. Sebestyén főleg a ház- és bútorkutatás terén szerzett maradandó érdemeket. Elindítja a szegedi utcatörténet vizsgálatát. A század elején jelent meg a szegedi napsugárdíszt leíró, a kérdésben alapvető dolgozata. 96 Nagy figyelemmel kíséri azt a típusváltozást, amely a társadalmi és gazdasági viszonyok kényszerítő hatása alatt a szegedi táj parasztházain századunkban mutatkozik. 97 Ezzel függ össze a Város XVIII. századi tüzelő- és fűtőberendezéseiről írt, módszertanilag is igen tanulságos dolgozata. 98 Kiváló érdeme a régi Dömötör-templom bontásának nyomonkísérése, és a kibontakozó Árpád-kori torony megmentése. Mintaszerű a szegedi Vár középkoráról és Szeged középkori templomairól szóló műve, 99 amelyekben a művészettörténeti jelleg mellett a régészeti, néprajzi szemlélet is sokrétűen érvényesül. A harmincas években belekapcsolódik a „Népünk és Nyelvünk" szerkesztői munkájába is. 100 A múzeum, illetőleg Tömörkény István baráti köréhez, kiskocsmái asztaltársaságához, így a császári és királyi köztársaság 101 összejöveteleihez több kortárs író is hozzátartozott. A Homok néven is írogató Cserzy Mihály (1865—1925) foglalkozására nézve borbélymester, egyúttal a maga idejében országosan megbecsült, szívesen olvasott 94 Pályájának méltatása még a jövő feladata. Ehhez hasznos szegedi vonatkozású adatok Banner János, Cs. Sebestyén Károly (1876—1956). MFMÉ 1957. Vö. még Vargha L., Cs. Sebestyén Károly. Ethn. 1957, 170; Marián Emese kéziratos szakdolgozatát értékes anyaggyűjtés jellemzi. 95 Felsőtorontálmegyei húsvéti tojások. Értesítő 1913. 96 Szegedi napsugárdíszes házvégek. Értesítő 1904. 97 A Szeged-vidéki parasztház és az alföldi magyar háztípus. NNy 1933. 98 Szegedi tüzelő és fűtő berendezések a XVIII. században. Dolgozatok a Ferenc József Tudományegyetem Archaeológiai Intézetéből 1931. 99 Eredményeit összefoglalja Szeged középkori templomai. Szeged 1938. 100 Érdekességként megemlítjük, hogy Debrecen és a Hajdúság érdemes néprajzi kutatója, Ecsedi István ebben a szegedi környezetben, Tömörkény István ihletésére fordult szegedi helyettes tanár korában (1908—1909) a népélet felé. „Ecsedi István — írja Sőregi János — aki pesti évei alatt erős átváltozásnak és átvedlésnek volt kitéve, Szegeden Tömörkény hatása alatt korábbi parasztönérzetében megerősödött. Tömörkényt személyesen is ismerte. A szegedi múzeumot, különösen annak néprajzi osztályát látogatta." Sőregi János, Ecsedi István (1885—1936). A Déri Múzeum Néprajzi Osztályának Ismeretterjesztő Közleményei. 7. Debreczen 1937, 9. Ecsedi, A hortobágyi puszta természeti viszonyai, tekintettel a mezőgazdaságra. (1908) [doktori értekezés] : Szegeden jelent meg. 101 Cserzy M., Öreg Szeged 62; Juhász Gy., Tömörkény István 52.