Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)
A felsővárosi Szűts Mihály (1846—1923), a debreceni mezőgazdasági akadémia igazgatója Szeged mezó'gazdaságáról írt monografikus igényű munkát. 81 Történeti áttekintése elnagyolt, teljességgel Reizner János kutatásaira támaszkodik. Lényegében az 1848—1914 közötti időszak döntő jelentőségű szakaszáról szól. Előadása egyenetlen, módszere kiforratlan, szemlélete már a maga idejében is elavult. Állapotrajza azonban így is megbízható, tanulságos, egyes részleteiben egyenesen forrásértékű. Szeged polgári történetíróit: Varga Ferencet, 82 Reizner Jánost, Czímer Károlyt 8S a kor közjogias történetszemléletével szemben a társadalom és gazdasági élet döntő tényezőinek méltánylása jellemzi. Itt csak a legkiválóbbról emlékezünk meg. Reizner János (1847—1906) egészen fiatalon írt a szegedi mészárosság múltjáról (1874). „Szeged és Délmagyarország" (1894) с tanulmányában rámutat a mi népünknek a Temesköz betelepítésében való nagy szerepére. Helytörténeti szintézise, a „Szeged története" mérhetetlen szorgalomról, az adatok bőségéről, a gazdaságtörténeti és társadalmi mozzanatoknak az о korában szokatlan tiszteletéről tanúskodik. A mű már tisztes módon elavult, hiányosságai is sűrűn kiütköznek, de még sokáig nélkülözhetetlen marad a néprajzi kutatónak is. 84 Reizner volt az 1883-ban alapított szegedi múzeum első igazgatója, azonban a népélet, néprajzi gyűjtés iránt teljességgel érzéketlennek mutatkozott. * Utóda Tömörkény István (1866—1917) nemcsak a néprajzi tár megszervezésével és fejlesztésével, hanem a szegedi népélet egyes jeles mozzanatainak tudományos feldolgozásával, 85 tájszógyűjtéssel 86 is szolgálta népét és városát. Szeged egyik legnagyobb fia különös véletlen folytán nem Szegeden született. 87 Anyai ágon abból a szegedi német polgárságból származott, amely éppen a szabadságharc és abszolutizmus idején azonosult izzó magyarrá, kitéphetetlenül szegedivé. 81 Szeged mezőgazdasága. Szeged 1914. 82 Szeged története. I. Szeged 1877 (több nem jelent meg). 83 A szegedi veszedelem. Budapest 1891 ; Cserni Iván cár Szegeden. Budapest 1892. A szegedi szandzsák.: A Dugonics-Társaság 1893. Évkönyve. Szeged 1894; A Szeged-Belvárosi Kaszinó százéves története. 1829—1929. Szeged 1929. 84 Szeged és Délmagyarország: A Dugonics-Társaság 1894. Évkönyve. Szeged története. I— IV. Szeged 1900. Előzménye A régi Szeged. I—II. Szeged 1884, 1887. 85 Tömörkény /., Munkák és napok a Tisza partján. Sajtó alá rendezte és az utószót írta Péter László. Budapest 1963. Tömörkény összes felhasznált művei munkánk befejező kötetének végén, az Irodalom fejezetben hiánytalanul megtalálhatók. 86 Vö. SzegSzI, 15,33. 87 Miért nem tekinti Ceglédet szülővárosának: Barlanglakók 187. Tömörkény István pályáját : emberi, költői, kutatói nagyságát Ortutay Gyula egyik fiatalkori, de igen elmélyedő, máig jelentékeny művében rajzolta meg: Ortutay Gy., Tömörkény István. Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. Szeged 1934. Szövegváltozata Ortutay Gyula, írók, népek, századok. Budapest 1960, 25—106. Jól esik utalnunk Juhász Gyula esszészerű kis életrajzára is, amely csak a költő halála után látott napvilágot: /, Gy., Tömörkény István élete és művei. A Dugonics-Társaság kiadása. Szeged 1941. Lírai ihletettségű portréja Móra Ferenctől: Tömörkény István. Megjelent; Célszerű szegényemberek. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel ellátta Móra Ferenc. Szeged, 1922. Vö. még Péter László: Tömörkény mikrokozmosza. Megjelent az idézett kötet utószavaként. Vö. még A Sebők-högyön. Délm. 1962, máj. 18. Itt volt ipának, Kiss Pál vendéglősnek tanyája. Juhász Antal, Az etnográfus Tömörkény. Tiszatáj 1966, 977. Katona Imre, A kétkezi munkások Tömörkény műveiben. Tiszatáj 1967 389. Nem elégíti ki napjaink Tömörkény-kutatásának minden követelményét Kispéter András, Tömörkény István. Budapest. Tömörkény novelláit és dolgozatait a hivatkozásoknál idézzük, megjegyezvén, hogy a Czibor János szerkesztette kötetek szöveggondozása nagyon felületes, olykor félrevezető. Magyarázó jegyzetekre is szükség lett volna. 30
