Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

Ha az alsóvárosi, tápai gazda, család akár gyalog, akár kocsin akar hajlékából kimenni, és közben megszólal a hajnali harangszó : megáll és megvárja a végét még akkor is, ha már kinyitották volna a kaput a fogat előtt. Amelyik ház kapuja előtt friss vakondtúrás van, ott hamarosan halott lesz. A kapu anyaga szerint lehet deszkakapu, nagyon öregek ajkán leveles kapu, sövényből font sövénykapu, ritkásan még rostélykapu is. Különösen az első világháború előtt készített kapukon, olykor már csökevényesen, mágikus, gonoszűző jelképek is fölbukkanak, így: a már méltatott napsugár, istenszem, továbbá a szalamandra, amelyet sárkány néven emlegettek. Lakatos Károly visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy a múlt században, a Tisza-szabályozás előtt került olyan szegedi ház, amelynek kapujára kiterjesztett sasszárny volt kiszögezve.

121 Nem kétséges, hogy ez is még a középkori szimbolikából sarjadt. Ismeretes, hogy a sas János evangélistát jelképezi, akinek gazdag szegedi hagyományvilágáról a jeles napoknál részletesen szólunk. Ezek a szimbólumok régebben épebbek, gazdagabbak lehettek. Barokk eredetű szárazkapu ma is akad gazdag napmotívummal. A Város hajdani kijáratainak szintén kapu volt a nevük. Ezeket a Víz sodorta el, de öregek részben még emlékeznek rájuk. Ilyenek voltak a Város története során az Alsó-, Budai-, Csongrádi-, Erdélyi-, Gyevi-, Kecskeméti-, Közép-, Pétörváradi-, Tompai-kapu. Ezeket éjszakára bezárták,őrizték. Valamikor itt várakoztak azok, akik munkára szerettek volna szegődni. Itt időztek azonban a koldusok is, hogy a ki- és bemenőktől, különösen hetipiacos és vásári napokon, alamizsnát kapjanak. Gyalogosoknak szolgál az uccajtó, nagyon ritkán kiskapu, amely legtöbbször szintén az udvarra, ritkán az ereszetre nyílik. Egyik oszlopa közös a kapuéval. Még itt-ott ma is látható rajta stilizált napsugár, rombikus dísz, életfa. „Az utcaajtó szemöldökfája — írja

122 kissé körülményesen Kovács János — deszkából kis koporsó-tetőzetet nyert, lapja pedig két mezőrészre osztottan, felülről szintén zsalukateres ablak formát, vagy szétlövellő napsugarat utánzott, az alsó mezőrész pedig egyenes deszkázatból állott, de mindig szabályos irányú szögeléssel, néhutt az utcaajtó alsó részében négyzet-átlós, a közepétől nagyobbodó kockadíszű deszkázatot is láthatunk." Szőregi utcaajtókon sűrűn tűnt szembe a stilizált életfa is. Napjainkban már alig van belőle. Szőregi utcaajtó életfa-dísszel 1932 tájáról 121 Lakatos Károly följegyzése. 319*