Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

zását. Találó szavakkal mutat rá a jószágtartás, dohánytermelés, kertészet, faipar, víziközlekedés rohamos fejlődésére. Fölbecsülhetetlen értékű utalásaira munkánk során állandóan hivatkozunk. A múlt század első felének szegedi társadalomtörténeti, gazdasági fejlődését, népéletét: a parasztcivisek világának urbánus társadalommá alakulását lényeges Kováts István vonásokkal jellemzi Kováts István (1822—1902) kőművesmester nagyértékű, sajnos máig kiadatlan önéletrajza,

78 amelyből természetesen szintén sűrűn merítünk. Hasznos szegedi és temesközi népéleti megfigyelések olvashatók Kassai Vidor (1840—1928) önéletrajzában is.

79 Nagy színészünk a szegedi tájon nevelkedett. Összefoglaló munkáig ugyan nem jutott el a híres szegedi kötélverő mester, majd gyáros, Bakay Nándor (1833—1902), Csaplár Benedek egykori tanítványa, azonban a szerkesztésében megjelent „Alföldi Iparlap" (1881—1884) évfolyamaiban, továbbá számos újságcikkében kitűnő megfigyeléseket közöl

80 a régi szegedi céhességről, szövő- és kötélverő-iparról, egyáltalán a régi szegedi polgárságról. 78 Egy szegény pórfiú önéletrajza. Gyermekeinek ajánlja Kováts István. Szeged 1885. A kézirat több másolatban ismeretes, föltétlenül megérdemelné a kiadást. 79 Kozocsa S., Kassai Vidor emlékezései. Budapest 1940. 80 Értékes adalékait felhasználásuk helyén idézzük. 29