Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

a virágvasárnapi barkát, Tápén a húsvéti sonka csontját, égiháború idején pedig tanyán még az élével fölfelé fordított baltát is. A kisteleki gazdasszony Luca napján az ereszetcsorgásba szórja az aprójószág ételét, hogy sok legyen a tojás. A polgárházak ereszetfalának, szárazbejáratának képekkel, azaz freskószerű festményekkel való díszítése Kálmány tanúsága szerint

90 valamikor a Víz előtt általánosabb lehetett. Itt talán a még a hajdani templomi freskók ihletésére is gondolhatunk, amelyeken díszítő készség és szakrális mágia ötvöződött egymással. Ennek egyetlen maradványa ma is látható a Kistisza utca 7. számú házának szárazbejárati falain. A házat Bitó Ferenc egykori halász megbízásából festette ki Újhegyi virágozó asztalos (1896). A déli falon: Ádám és Éva kiűzetése a Paradicsomból, Jónás a cethallal, Jézus a háborgó tengeren. Az északi falon : a mennyország kulcsainak átadása Péternek, a halásznak, továbbá a csodálatos halfogás, az öt árpakenyéren és két halon való vendégség, végül Szent Pala damaszkuszi úton. Ez utóbbinak a többivel való kapcsolata nem világos, talán csak a közös ünnep, Péter-Pál fűzi össze. Az ereszetek falfestésének mi már csak csökevényeit láttuk: egy-egy magyar címert, gémeskutat a konyhaajtó fölött. Sajátos, még századunk elején is divatos, de nem általános ereszetdísz volt a cérnaguriga is, vagyis az az esztergályozott fadarab, amelyre a gyárban a cérnát rátekerik. „A cérnaguriga — írja

91 Tömörkény — magyar neve a Spule-пек, és mint a neve is mutatja, azelőtt ha lefogyott róla a cérna, a gyereknek adták oda játékul, 90 A szegedi házak kerítésén, utcaajtaján faragványok voltak, a házaknak az udvarra néző oldalán pedig a falon piros, zöld, kék, fekete színekkel festett jelenetek díszlettek. Természetesen víg jelenetek: táncoló párokat stb. mutatók. Efféle a városban már csak a ház belsejében, a pitvarban volt látható, de a tanyaiakon még ma is elég számmal található." Kálmány I, XII. 91 Tömörkény I., Munkák és napok 318. 299 „Jónás és a cethal" 4 (Újhegyi „virágozó" asztalos falfestése. Szeged, Kistisza utca 7.)