Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

tották, és a szabadkémény alá tartották, hogy füstje a villámot, rossz föllegeket meszszire riassza. A szentelt gyertya falról való levételére égiháború, dörgés, villámlás idején került sor. Ilyenkor meggyújtották, és János evangéliumának kezdetéből a családtagok ezt mondogatták magukban: És az íge testté lön és miköztünk lakozék. Tápaiak az Úrangyalát szokták imádkozni. Ez a máshol bővebben is elemzett hagyomány ma már csak öregek körében él. Régebben különösen foganatosnak tartották a hétszer szentelt, továbbá a kilencedös gyertyát, vagyis amelynek fényénél Szent Anna asszony tiszteletére már kilenc kedden ájtatoskodtak. A gyertyát akkor is meggyújtják, ha haldokló van a háznál. Ezzel kerekítik meg, hogy hitük szerint a gonosz ne férjen hozzá. Egyes családoknál a kezébe is adják. A szertartás után visszakerül a falra. A család halottjának feje alá olyan úrnapi virágot tesznek, amelyen a sátorban a Szentség állott. Tápén az istálló horogfájára is kerül belőle, Földeákon a gerenda, háztető alá teszik villámcsapás ellen. Alsótanyaiak szerint abba a házba nem csap az Isten haragja, vagyis a villám, amelyben úrnapi zöldág van. A búzaszentelő ünnepén szentelt gabonazsönge néhány szála még a századfordulón is a kenyérkosárba került, de tettek belőle a beteg családtag feje alá is. A nagyboldogasszonyi virág, főleg a comborka, továbbá a radnai ág, vagyis a radnai búcsúról hozott zöldág az ablakközökbe került gonoszűző célzattal. A paraszthajlék szakrális környezetéhez hozzátartozott a bekeretezett és falra akasztott házi áldás is. A múlt század elején a szegedi tájon különösen kedvelt lehetett A Szent Jakab Apostolnak Lelki Kegyes Katholikusok' Házi Áldása, amely Grünn Orbán szegedi könyvnyomtató kiadásában jelent meg (1834).

54 Csak egyik különösen jellemző részét emeljük itt ki : Oh Uram Jézus Krisztus! Mennynek, Földnek hatalmas Teremtője, Názáretbeli Király. Oh Uram Jézus Krisztus! Dávidnak Fia könyörüly ezen a Házon, és ennek lakosin, kik tégedet mindenkoron tisztelnek könyörgéssel. Oh megfeszített Uram Jésus Krisztus! kérlek tégedet, őrizd meg ez Ház népét: oh sz. Kereszt! a mellyen Jésus megholt, oltalmazzad ezt a Házat: Istennek áldása maradjon azokon az embereken, kik ebben a Házban vágynak; és a szent Lélek Istennek ereje, és a magosságbelinek áldása árnyékozza meg mind azokat, a kik ebben laknak. Az ő kimenetele legyen az Atya, Fiú és Sz. Lélek Istennek nevében, legyen megáldva ez a Ház és valami ebben vagyon sőtt valami ez Házon kívül, lehet ember, barom, minden táplálásra rendeltetett eledel, és valamire az eszterhának tseppje leszáll, legyen áldott. A Jésus Krisztusnak legszentségesebb neve, a megfeszíttetett Úr őrizze meg ezt a Házat: a tellyes Szent Háromság oltalmazzon és áldgyon meg minden ebbe a Házba bemenő és kijövő embert. A négy Evangyélisták erősítsék meg ezt a Házat, hogy éhez semmi veszedelem ne járuljon, akár a betegség, pestis, hideglelés, tűz, víz, vagy akármi névvel nevezendő gonosz légyen, a melly embernek és barmoknak ártalmára lenne. Az Úr Jésus Krisztusnak neve, a kilentz Angyali Karokkal egygyütt, és Jésus Krisztusnak békessége legyen ezen a házon: az Istennek ereje egygyütt munkálódjon azokkal az emberekkel, a kik ebben a Házban vágynak. A tellyes Szent Háromság, Atya, Fiú és Szent Lélek Isten legyen ennek a Háznak őrizője, és a Boldogságos Szűz Mária könyörögjön, hogy Isten ő Felsége ezt a Házat minden nyomorúságtól megőrizze: a négy Szent Arkangyalok állyanak ennek a Háznak négy szögletire, és legyenek ennek a Háznak őrzői. A tizenkét Szent Apostolok védelmezzék ezt a Házat, hogy benne minden jó munkának boldog elő menetele légyen. A Jézus Krisztusnak Szent Keresztje legyen ennek a háznak fedele, a Jésus Krisztusnak három szent Szögei legyenek ennek a háznak kilintsei és ajtó zárja. A Jésus 54 Dorogi Imréné ajándékából e sorok írójának birtokában. Valószínűleg unikum. 280