Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

1873-ban lehetővé válik, hogy a lakosság a falu határát örökáron megváltsa a kincstártól. Ez 1880-ban be is következett, a nép a váltságösszeg kiegyenlítésére 20 és fél év alatt kötelezete magát. 1888 nyarán nagy jégverés dúlt a falu határában. Ezért Sarlós Boldogasszony napját fogadott ünnepnek nyilvánították. Megfogadták, hogy abban az évben nem lesz tánc a faluban, csak a templomba járnak. A lányok és legények túl akartak az öregek eszén járni, és kint a pusztában készültek mulatni : csendőrök oszlatták szét őket. Ekkor határozták el azt is, hogy minden halottat abban a faluban kell eltemetni, ahova születésénél fogva tartozik. Sajnos, Ürményháza népéletéről semmit nem tudunk. Katona Jozefina kéziratos dolgozatában azt állítja, hogy a falu nem beszél ö-ző tájszólásban.

280 A kérdés véleményünk szerint még vizsgálatra szorul. Legújabban gazdag naftamezőkre bukkantak a határban. * VALKÁNY, románul szintén Valcani, bánáti vegyesajkú falú, amely már a középkorban virágzott Külvalkány és Végvalkány néven, egymásnak szomszédságában. A hódoltság alatt sem néptelenedett el egészen. 1736-ban a temesvári katonai kormányzat románokat telepít rá. 1781-ben Batthyány Ignác erdélyi püspök megvásárolta a kamarától az óbébai uradalmat, amelyhez többek között Valkány falu is tartozott. Szegedi eredetű gányó kisebbsége ezután került ide. Máig a mi tájszólásunkat beszéli.

281 VËRBICA, szerbül Vrbica, Feketetó mellett, Jugoszláviában elterülő falucska, mely a múlt század helynévmagyarosító törekvései során a hivatalos Egyházaskér nevet kapta (1888). Ez a középkori eredetű, hódoltság alatt elpusztult falu azonban a mai Verbicától elég messzire, legalább 20 km távolságra esett.

282 A Marczibányi-uradalom 1785-ben 94, 1789-ben pedig 41 szegedi dohánykertész családot telepített ide. Kálmány Lajos csókái anyakönyvi vizsgálatok alapján úgy találta,

283 hogy Verbicának a múlt század végén — közvetlenül vagy közvetve — 99 szegedi eredetű családja volt, 17 pedig más törzsökből származott. A mi népünkből való : Ambrus, Ágoston, Balogh, Barát, Bálint, Bénák, Berta, Borhely, Csanádi, Csorba, Csűri, Dékány, Dömösi, Fazekas, Fekete, Feró, Gácsér, Gera, Göbölyös, Hódi, Kapitány, Kasza, Kendörösi, Kocsis, Kormányos, Lakatos, Lengyel, Mása, Molnár, Pataki, Szekeres, Szemerédi, Sziráki, Szirovicza, Tűri, Újvári, Vastag, Visnyei, Zsíros stb. A mai falu részei: Alvég, Kisgyöp, Illancs (= a falu legszegényebb része), Makai sor ( = néhány makai család telepítette). Verbica kivételes jelentőségű néprajzi dokumentuma Borbély Mihálynak meseanyaga, Kálmány Lajos gyűjtése, amelyet azonban megfelelőbb helyen méltatunk. 280 Katona J., Ürményháza története. 1956 [kéziratos szakdolgozat az újvidéki egyetem magyar tanszékén]. 281 BorCsan. II, 616, Vöö. 282 BorCsan. II, 64. 283 Kálmány II, XV. 249