Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

paposkodott Törökbecsén, amikor a püspöknél és tanfelügyelőnél följelentették, hogy az iskolás gyermekektől „sikamlós" verseket gyűjt.

261 A hajszában Rohonczy földesúr is résztvett. Kálmány nem kapott elégtételt, sot Törökbecséről is áthelyezték, így aztán a magyar balladaismeret örök kárára már nem tudta

262 följegyezni a Kőmíves Kelemen temesközi népünk körében élő változatát. Törökbecse és környéke megérdemelné, hogy hagyományvilágát kiadós interetnikus kutatásokkal napvilágra derítsük. TÖRÖKKANIZSA, régebben olykor Űjkanizsa, szerbül Növi Knezevac, régi híres átkelőhely, a legszebb Tisza menti települések egyike. Középkori neve Révkanizsa. A Törökkanizsa név, mint Törökbecse, Töröktopolya nyilvánvalóan még abból az időből való megkülönböztetés a hasonló bácskai helyektől, amikor a bánátiak 1686 1718 között még a félhold uralma alá tartoztak. ElsŐ előfordulása: 1030 (?) Canysa. „Már a Gellért-legenda — írja

263 Borovszky Samu — is szerepet jutat neki, Csanád vezér és Ajtony háborújának elbeszélése alkalmával. Szerinte, mikor Ajtony visszaverte Csanád első támadását, ennek hadai visszavonultak a kökényéri bokrokig, Szoregig és egész Kanizsáig. 1200 körül pedig Béla király névtelen jegyzője itt Kenesnánál hajóztatja át a Délvidék elfoglalására kiküldött Szoárd, Kadocsa és Bojta vezéreket." Kanizsa a középkorban virágzó mezőváros. Hosszú időkön át a Csákyak birtoka. A XV. század derekáról Borovszky Samunak pöriratokból sikerült összeállítania színmagyar lakosságának névsorát. 1489-bol három utcája ismeretes, a Kép, Halász, Hosszú utca. Még az 1557/58. évi defterek is magyar lakosságot örökítenek meg Kanizsán. Később elnéptelenedik, majd szerbek kezdenek letelepedni. Mint már többször említettük, a kanizsai uradalmat az újvidéki Szerviczky Márk vásárolta meg a kamarától. A vegyes ajkú : magyar — szerb Törökkanizsa magyarsága teljes egészében szegedi eredetű. Letelepedése nem egyszerre történt. Nagyobb része a szomszédos Budzsák gányófaluból származik, amely még 1776ban kamarai birtok volt. Erről külön szólunk. Budzsák ma tanyavilág. Jozefova már összeépült Törökkanizsával, de kamarai birtokon hamarabb települt. 1817-ben kapott kiváltságlevelet. Magyar lakosságának eredetét pontosan még nem ismerjük, de zömében nyilván szintén Szegedről származott. Kálmány állítása szerint

264 budzsáki népünkből ide is jöttek. Az egykori Firigyháza telepes faluról, szegedi dohánykertészeiről külön szólunk. Amikor 1876-ban földesúri önkény következtében megszűnt, a lakossága Törökkanizsára húzódott. Ezekből a szegedi elemekből tevődött össze Törökkanizsa magyar lakossága. A városka színes múltját, gazdag hagyomány világát még alaposan föl kellene kutatni. Dűlőneveit Pesty Frigyes helységnévtára számára a múlt század hatvanas éveiben összeállította valaki. Ezek nagyrészt szerb hangzású határnevek, Borovszky Samu közli is Őket. Emellett egyik tanítványunk alkalmi gyűjtéséből itt a magyaro261 Kálmány L., Népköltésünk gyűjtésének sorsa vidéken. PN 1881, 75. sz. 262 Kálmány II, 167. 263 BorCsan. II, 512. Adataink egy részét az innen Ószentivánra települt Berta Jánosné Kulcsár Genovéva szívességének köszönjük. 264 Kálmány III, XII. 243