Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

dig a bánáti katonai kormányzóság hajdani hadimérnökeitől kezdeményezett és eleinte nyilván gazdagabb szerbektől épített kőháztípus és kőkerítés. A kettő között természetesen számos átmeneti formával is találkozunk. Sajátságos az utcaajtók életfa dísze is. Kálmány szőregi gyűjtése a szegedi tájnak archaikusabb, Alsóváros, Tápé és Száján folklórjával egyenrangú értékeit örökítette meg. Azóta Péter László a népnyelv, Ökrös László a népzene, Undi Károly, Bódi János, Szóráth Gyula, Szalóky István a kertészkedés, Grynaeus Tamás pedig az orvosi néprajz körébe tartozó gyűjtésével érdemel figyelmet. Az anyaggyűjtésből egyenként annak idején helybeli tanítójelölt tanítványaink is kivették a részüket. Szőreg falurészei: Nagyfalu, Papkert, Gatyaszar, Gránic, Csubirka, másként Csiburka. Ez utóbbit leginkább Szegeden dolgozó szegényemberek szállották meg. A szegedi országút mentén keletkezett a két világháború között. Más tréfás nevei: Turbic, Kányafalva, Kínai negyed. Dűlőnevei: Budzsák, Cserőke, Dorozsma, Jankóvá bara, Jaruga, Járe, Karóca, Kétgyárköz, Kisrét, Kórós, Marostű, Nagyrét, Papifőd, szerbül Popin páor, Seszták, Százegyház, Szugla, Tavasziszél, röviden Tavaszi, Tálagy, Tó, Ugar, Utrina, Vasútvági. Utcanevei: Magyar, Szerb, Bogáros, (kertészkedő bolgár családok laktak itt a múlt század végén), másként Újvilág, Betyár, Tigris (benne lakó veszekedos fehérnépek után) utca. Szoregnek egészen a trianoni szerződésig jelentős szerb kisebbsége volt, jórésze azonban Jugoszlávia javára optait. Helyükre számos temesközi, de szegedi gyökérzetű magyar család települt, Rabéról, Törökkanizsáról, Jázováról, Szajánból, Tamásfalváról. Ismételjük, amit Deszknél is elmondottunk, hogy a magyar, benne a szegedi kutatás még tartozik e szerb szigetek interetnikus vizsgálatával. Csak Kálmány említ futólag néhány szerb párhuzamot SzoregrŐl. A két nép egymástól kissé elszigetelődve, egyébként azonban példás békességben él együtt. Említést érdemel, hogy a nagyszombati feltámadási körmenet alatt a szerb templomban is harangoznak. Ezt a tisztességet a magyartemplom a szerbek húsvétján viszonozza. Szőreg határa 7327 kat. hold, lakossága 1967-ben 4415, ebből mintegy 200 szerb. Mint említettük a falut 1973-ban Szeged városával egyesítették.

234 TAMÁSFALVA a Béga, idősebb népünk ajkán Böge mentén fekvő nagyközség. Vegyesajkú : eredeti magyar—német lakosságának mostani összetételét nem ismerjük. Összeépült és egyesült (1897) vele a németajkú Hetin, régi magyar nevén Hetény is. Innen a falunak hivatalos szerb Hetin neve. A falu magyar népét Bedekovich Tamás földesúr 1840-ben telepítette szajáni dohánykertészekből.

235 Hirtelenében összeállított családnevei közül Szegedre vallanak: Csiszár, Fodor, Lábadi, Móra, Szalma, Talpai. Házasságra vagy maguk között, vagy a szintén szegedi gyökérzetű Magyarcsernye, Ótelek, Magyarszentmárton fiatalságával lépnek. Szegedi származásuk tudata máig él. Régebben a havibúcsúra mindig elzarándokoltak. A nagyvíz idején befogadták menekülő szegedi rokonaikat. Sok legény szolgált a ferencjózsefi korban más temesközi faluk, egyáltalán a Város, illetőleg a 234 Köszönjük Péter László kiegészítéseit. 235 EAIV, 131. 228