Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

SZÁZEGYHÁZ elenyészett középkori falu a mai Deszk és Kübekháza között. Emlékezetét máig őrzi a Százegyház dűlőnév. Első előfordulásai: 1330. Zazhaz. 1366. Zazeghaz. „Templomán — írja

220 Borovszky Samu — alighanem valami dísz vagy alkatrész száz darabot tett, s innen vette különös nevét." Nézetünk szerint azonban az is lehetséges, hogy a nevet a nép tréfálkozó kedve szülte. Történetében a mi szegedi szempontunkból nevezetes, hogy 1453-ban a Város részbirtoka lett: a Cserkedi család 100 forintért eladta Szeged polgárságának. Ettől kezdve Szeged állandó jogot formált rá, igazát még a XVIII. században is vitatta és kereste, de hiába. A török adórovó 1557-ben színmagyar neveket örökít meg a faluban. Szabó Tamás szegedi főbíró 1668-ban arról értesítette a pozsonyi kamarát, hogy van a Városnak egy Százegyház nevű faluja Csanád megyében, amelyet régi atyáik aranypénzen szereztek. A törökkel, de a végvári katonákkal is állandó viszontagsága van a Városnak miatta. Egy ónodi vitéz százegyházi szegények marháit elhajtotta. „Akkoron eléggé imádtuk — írja a szegedi főbíró — törvénnyel tisztelvén az erőszak tételtől, de nem használtunk vele semmit sem. Most szegény emberek éhei-holtul vannak." A falu így elenyészett. Nyilván ezekben az években költözött az itteni lakosok közül

221 Szegedre Kónya Dénes, Farkas Ádám, Zák (nyilván a Zakariás keresztnévből) János, Bite Ferenc, Elek István, Tóth János : törzsökös szegedi nevekre ismerünk bennük. A hódoltság után a temesvári katonai kormányzat Veliki Vászó szerb granicsártisztnek adja bérbe a környező pusztákkal együtt (1718). A Mercy-féle térkép (1723) Százegyházán (Saikias) postaállomást jelez. Erről a közlekedésnél szólunk bővebben. Vízjárta föld lehetett. Vedres Istvánnál olvassuk: a Feketerét szélén Százegyházára befog jutni. A rét neve ma is él. Százegyházát a XVIII. század folyamán Szeged városa is árendálta. 1743-ban alsóvárosi barátok vezetésével száz szegedi, föltétlenül dohánykertész család telepedik itt le, de nyilvánvalóan jogi huzavonák, a temesvári igazgatás elzárkózása miatt nem tud gyökeret verni. így aztán később kénytelen Térvárra, Budzsákra, illetőleg Törökkanizsára vándorolni. SZŐREG a szegedi nagytájnak talán legszebb fekvésű faluja, a Város keleti szomszédságában, de már a Tiszán túl. A régi forrásokban S öreg, Szörög, Sziireg, Kisszöreg, Nagyszöreg alakban is előfordul.

222 Az első megjelenés: 1239. Zeurug neve Borovszky Samu szerint

223 a szláv sirek köles szóval függ össze. Péter László felsorolja

224 a helyi népetimológia magyarázó kísérleteit, így a szőr szóból való származását, továbbá a söreg halnévvel való azonosítást. Utal arra is, hogy Melich János és Pais Dezső a falu nevét a ,mormota' jelentésű bolgártörök sever szóval kapcsolja össze, amely az átvevő magyarság ajkán szőr alakban állandósult. Ehhez járult azután a -g kicsinyítőképző. 220 BorCsan. II, 543. 221 Borovszky S. in: Száz.: 1900, 644. 222 Egy Szőreg nevezetű amazon, in: Dugonics A., Gyapjas vitézek I, 392. 223 Borovszky II, 443. 224 Péter L., Szőreg neve. Alföldi Tudományos Gyűjtemény. Szeged 1946. 43. Irodalommal. Ő dolgozta fel doktori értekezésében (1947) a szőregi nyelvjárás hangtanát is. 16 A Móina F. Múzeum Évűt. 75. II. 225