Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

Kálmány Lajos temesközi gyűjtésének igen jelentős része, alighanem legarchaikusabb rétege éppen Szajánból származik. Jellemző, hogy a „Szeged népe" II. kötetének eredetileg a „Száján népköltészete" alcímet akarta adni.

209 A falu múlt század legelején kiszakadt népe Szegednek még a XVIII. századi hagyományvilágát vitte magával, és szigetsorsában még sokáig őrizgette. E tekintetben még csak talán a Romániához tartozó Magyarszentmárton fogható hozzá. Ballada- és mesekincse, olykor még a virágénekek világára is emlékeztető nótaköltészete, a kuruc balladapörben anynyit idézett és vitatott szajáni „Rákóczi-nóta" és egyéb történeti énekei gazdagon dokumentálják Szajánnak a szegedi táj folklórjában való kivételes helyét.

210 Hagyományvilágának XX. századi állapotáról egyelőre nincsenek adataink és bővebb értesüléseink, a még elvégzendő gyűjtőmunka azonban sikeresnek, gazdagnak ígérkezik.

211 SZÁNK. Kiskunmajsától nyugatra virágzó falu, amely egy 1451. évi határpörben kun szállásként bukkan föl először, de már Szűz Mária tiszteletére szentelt templomáról is említés esik. Romjai még a XVII. század végén is láthatók. A középkori település a hódoltság idején elenyészett. Egy 1642. évi adat szerint a szanki puszta Szeged városának birtoka. A jászkun redempció során Szánk pusztát a kunszentmiklósi közbirtokosság váltotta meg és hosszú időkön át lábasjószágot legeltetett rajta.

212 A múlt század folyamán népesedni kezd, mégis csak 1862-ben kap református lelkészt. A gyülekezet hívei nyilvánvalóan pásztoremberek voltak. Szórványosan megjelennek a katolikusok is. Szánk önálló községgé 1874-ben alakul.

213 Határa Móricgát tanyavilágával együtt 1960-ban 18 720 hold, lélekszáma 4419. Ebből mintegy 500halasi református sarjadék. A hagyományos pásztoréleten eljár az idő. A szentmiklósiak a nagy távolság miatt nem tudták volna feltörni, művelés alá fogni a szanki határt, ezért felosztották, majd az egyes birtokosok minden áron szabadulni igyekeztek messze földjeiktől. A környéknek, Majsának, továbbá a szegedi tanyavilágnak már homoki földmíveléssel foglalkozó szegényparaszt, sokszor bérlőként küszködő népe megragadja az olcsó földszerzés alkalmát, és a régi, 13 ezer holdra tehető baromjárásokon tanyát épít, szőlőt telepít. Szánk ma a környék egyik legszebb, legvirágzóbb faluja, amely frissen fúrt olajkútjai révén hamarosan országos hírhez jutott. Szánk lakosságának mintegy háromnegyede katolikus, negyede pedig református. Ez a benépesedést is megmagyarázza. A reformátusok Kunszentmiklós, részben Halas felől jönnek, a katolikusok pedig ö-ző tájszólásukkal is az ősi szegedi szülőföldről, a szegedi tanyavilágból való származásról tanúskodnak. Az alsóvárosi havibúcsúra a hagyományok erejénél fogva még napjainkban is a majsaiakkal együtt számosan térnek haza. Szánk katolikus népe hosszú ideig Majsa lelki gondozása alatt állott. Templomot már 1898-ban emel, de csak 1932-ben kap külön papot. A majsai anyakönyvekből világosan kitűnik a falu katolikus lakosságának jó harmadrészben a szegedi tanyákról, éspedig inkább a felső részről: Szatymazról, Balástyáról, Kistelekről, Csöngö209 Kálmány Lajos Népköltési Hagyatéka I, 170. 210 Ugyanott 166—186. 211 Kálmány többször idézett bevezetése igen szűkszavúan még egyéb népéleti jelentésekre (család, háztájék, viselet) is utal. Ezt a falu elmélyedő kutatása majd nagy hálával fogja felhasználni. 212 A régi szanki határjárásról Mészöly G., Szánktól Arany Jánosig avagy mi az az etnographiai hitel? Nép és Nyelv 1944, 1. Egy Szanki határjárásról (1805). 213 Szánk történetéről tájékoztatnak Janó Ákos és Pintér Sándor kéziratos följegyzései. Köszönjük még Bálint György és Gacsári Kiss Sándor lelkészek szíves segítségét is. 222