Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)
forintért orosházi evangélikus magyaroknak, akik ekkor települnek meg Földvárott és a lakosság többségét alkotják. Ők a jobbmodúak. Megemlítjük itt, hogy a falu 1877-ig Csanádhoz tartozott, ekkor került Békés megyéhez. Két különálló részből áll: Nagyfalu, Újfalu. Jellemzőnek tartjuk, hogy Földvár szegedi törzslakossága a maga erejéből emelt régi templomának (1874) védőszentjéül Illés prófétát választotta, akit Szeged „Ősnépe" többek között a dohánymunka patrónusaként tisztelt és főleg kedvező időjárást várt tőle a nagy nyári viharok, jégesők idején. Képe máig ott függ az új templom szentélyében is. Ideszakadt népünknek már csak az idősebb nemzedékei beszélnek ö-ző tájszólásban. A fiatalok részben az ё-ző evangélikusok, továbbá az iskola és orosházi munkahelyük hatására már jórészt elhagyták. Ezt a kiegyenlítődést az is előmozdítja, hogy a két népelem nem elkülönülve, hanem elkeveredve él a faluban, bár a vegyesházasságok még mindig elég ritkák. Szegedi gyökérzetű családok : Ágoston (Törökbecse), Ambrus (Szentivánsziget), Annus, Bacsa, Bálint, Báló, Biacsi, Boros, Bozóki, Bózsó, Csányi, Csókási, Csóti, Domonkos, Dóra, Fejes, Hajnal, Joó, Kardos (Tóba), Kasza, Katona, Kormányos (Földeák), Korponai, Kószó, Magony, Móra, Mucsi, Pintér (Jázova), Prágai, Szekeres, Szél, Török, Vass, Vetró, Vér. A múlt század hetvenes éveiben, amikor Kálmány Apácán paposkodott, gyűjtött Földváron is 179 . Akkor följegyezett balladáira már hiába kérdeztünk. A falu kiterjedése 1967-ben 9942 kat. hold, lakóinak száma 3243. Ebből mintegy 1500 szegedi sarjadék. PUSZTAKERESZTÚR, más régebbi nevén Magyarkörösztúr, románul Cherestur, Kiszombor közelében, de már Romániában levő magyar falucska, amelynek régi múltjáról, de magyar népéletéről is igen keveset tudunk. Névadója a középkori Nemeskeresztúr falu. A mai név előtagja is utal arra, hogy a hódoltság idején teljesen elpusztult. Utána a csanádi uradalomhoz tartozott, ahova 1773-ban szegedi dohánykertész családok telepedtek le, amelyeket később Szőregről jött egyéb szegedi sarjadékok is gyarapították. Máig őrzik nyelvüknek szegedi sajátosságait. 180 RABÉ temesközi magyar falucska Kübekháza szomszédságában, de már Jugoszláviában. Szerb neve Rabe. Első okleveles előfordulásai 1256. Rabey. 1285. Rabe. Hajdani templomának védőszentje nem ismeretes. A falunév talán személynévi eredetű. A középkorban a Csanád nemzetség birtoka, később a Telegdiek kezére jut. A hódoltság elejéről török adószedők megörökítették Rabé magyar népének névsorát : Barkas Antal, Bessenyő János, Csigái Balázs, Csomor Benedek, Dezső Ágoston, Farkas Ferenc, Farkas Pál, Karikás Ambrus, Kasza Péter, Katona Tamás, Kiss János, Kízdi János, Máté Simon, Nagy István, Nagy Tamás, Nemes Lőrinc, Pató Bálint, Sánta Fábián, Sánta Gergely, Szabó Bálint, Szabó Fábián, Szántó Ferenc, Szép János, Tóth Péter, Török Pál, Vas Ambrus, Vörös Ferenc. 181 A falu a XVI. század végére már elnéptelenedik, puszta lett. A hódoltság után kamarai birtok. A csanádi tiszttartóság 1773-ban gewehrscheinista föltételek mellett 179 Kálmány L., Koszorúk II. Passim. 180 Szentkláray J., Plébániák 321. Vöö. 181 BorCsan. II, 502. 14* 211
