Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)
A Szentiván, Térvár, Gyála közében elterülő Vedresháza pusztáról, illetőleg tanyatelepülésről viszont itt emlékezünk meg. Nevét Vedres Istvánról kapta, aki az itteni hatalmas vízvidéket ármentesítette, és 1808-ban szegedi zsellérekből dohánykertész falut alapít rajta. Vedres itt magas színvonalú gazdálkodást kezdeményezett, sokat kísérletezett. így gyapottermesztéssel is foglalkozott. Különösen foglalkoztatta a gabonatárolás kérdése, a dohosodás veszélye. Itt Vedresházán különleges boglyakemence alakú gabonás vermeket épített, amelyekről más összefüggésben bővebben is szó esik. Vedres egyik levelében így ír 160 az itteni eredményekről : „csudálkozik minden ember, hogy azon hely, mely ezelőtt a víznek halaknak, madaraknak és békáknak állandó tulajdona volt, miként változhatott által oly kies tájékká, melyen most juhok falkái, barom és ménes legel. Szép kert, erdők és több ezer tőből álló szőlők virítanak, 40 holdból álló dohánykertészség készül, kik közül az idén nyolcnak épül a háza. A lelkek száma ezen esztendőben 150-re megy, és mivel a kertészek által szaporodni fog, esztendőre egy szép kápolna is készül oskolával, és talán technológiával együtt, ha arra való professzort kaphatok jó fizetés mellett." Az 1816. évi hatalmas tiszai árvíz Vedresháza gyönyörűen bontakozó világát tönkretette, a falu nem támadt föl többé. A csapás meg az emberek irigy közönye elvette Vedres kedvét az újjáépítéstől. A falu népe Padé, Hodics, Jázova, Száján és Tiszaszentmiklós szegedi kirajzású új dohánykertészségeibe olvadt bele. Még Vedres István telepítése és máig az ő egykori családnevét viseli a Vödrics erdeje: a Boszorkányszigettel szemben, a Tisza partján vízvédelmi céllal ültetett erdőség. Eredetileg ez is Vedresháza ármentesítését szolgálta. * ÓTELEK, románul Otelec, magyar falu, Magyarszentmárton leányegyháza. A középkorban Feltelek, Teleki néven virágzik, a hódoltság idején elenyészik. 161 A mai falu kincstári pusztán szegedi dohánykertészekből 1793 táján települt. Több földesurát emlegetik. Úgy látszik, hogy később ismét kamarai birtok lett. 1856ban vált önálló községgé. 162 1880-ban Magyarszentmihályról számos szegedi eredetű család költözik át ide 163 . A falu ö-ző tájszólásban beszél. Ótelek 1892-ben agrárszocialista megmozdulás színhelye. Az anyaegyházban, Magyarszentmártonban káplánkodó Kálmány Lajos a pártjukra áll. Bíróság elé kerül, de fölmentik. 164 Ótelek népélete Magyarszentmártonnal egyetemben tüzetes vizsgálatot érdemelne. ÖREGFALU, románul Pustinis, bánáti vegyesajkú falu, Újvár közelében. 165 Vízjárta hely, a Bega többször elöntötte. Magyar népe szegedi tájszólásban beszél. Nyilván kincstári telepítés során került ide a múlt század derekán, talán magyarszentmártoni kirajzás. A falu népéletét nem ismerjük. 160 Farkas L., Vedres István 53. 161 TorMon. 102. 162 Csernovics D., 40. 163 Vöő G. i. m. 164 Péter L., Kálmány Lajos. 168 TorMon 162; Vöő G., i. m. 1969. 206
