Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

Az 1873. XXII. törvénycikk szellemében a grófnő hajlandó volt a külső telekállománnyal rendelkezó'knek belsó' telkeiken fölül 4 hold külsőséget átengedni, a házas zselléreknek pedig egész belsőségét, de megváltás alá nem engedi az uradalmi kocsma és mészárszék, lelkészlak épületeit, beltelkeit, továbbá a nyilvános és közterületeket. Szigorúan megköveteli a hátralékot. A rendelkezésünkre álló források alapján még csak annyit tudunk, hogy a bíróság Majdan népét 180 000 forint fizetésére kötelezte.

131 A falu közállapotának további alakulása nem ismeretes előttünk. Majdan népéletéről Kálmány Lajos jegyzett föl néhány, nem rendszeres adatot. Kezünkben volt az 1842-bol származó majdani adóösszeírás névsora, amelynek túlnyomó szegedi jellege kétségtelen : Ábrahám, Ágoston, Bali, Bálint, Cselédös, Csordás, Domonkos, Dóró, Faragó, Fülöp, Gera, Kasza, Kendörösi, Kormányos, Lőrik, Makra, Martonyosi, Micsik, Pávó, Pióker, Rúzsa, Süveg, Szél, Vastag, Virág. MAJLÁTHFALVA (Mailat), Temesvár és Arad között, Vinga bolgár ajkú mezőváros szomszédságában fekvő község, amely kamarabirtokon 1819-ben települt. Miután Majláth akkori országbírónak része volt a megszállásban, a falut róla nevezték el. Törzslakossága vitathatatlanul Szeged népéből, de nem közvetlenül a Városból és környékéről került oda, hanem a szintén szegedi gyökérézetű Szentmihálytelek, Törökkanizsa, Nagykikinda, Verbica, Magyarcsernye, Száján, Torontáltorda, továbbá Hódmezővásárhely odavándorolt katolikus dohánykertészeiből ötvöződött össze. Paládi Kovács Attilától tudjuk, hogy a falunak a szintén szegedi gyökérzetű, most Jugoszláviához tartozó Magyarcsernyével egészen 1920-ig igen eleven házassági, rokonsági kapcsolatai voltak. A falu népnyelvéről az alsóvárosi születésű Kiss János káplán, a budapesti egyetem későbbi híres filozófiaprofesszora közölt értékes adalékokat, amelyek kétségtelenné teszik az anyavárossal való nyelvi kapcsolatokat. így feltűnő a majláthfalvi dohánykertészet és az alsóvárosi paprikatermesztés műszókincsének tökéletes azonossága. Kálmány Lajos sajnos, itt nem fordult meg. Néhány lakodalmi szokást Alexics György örökített meg.

132 A falu tárgyi és gazdasági kultúráját Paládi Kovács Attila

133 vizsgálta: a szókincs és munkatechnika máig a szegedi világot idézi. MAJSA, hivatalos nevén Kiskunmajsa, a középkorban Majossaszállása. A Kiskunsághoz, majd a hódoltság alatt elenyészve, pusztaként Szeged városához tartozott. A kunpuszták hovatartozásának eldöntése után a mai Majsa jász eredetű népe

134 a XVIII. században először a Dorozsmához tartozó Üllés pusztát szállotta meg. Innen felsőbb rendelkezésre Majsa pusztára költözött, majd 1745-ben megalapította Majsa redemptus községét. A környező puszták: Kígyós, Kömpöc, Ágasegyháza, is hozzákerültek. A szapora nép korán föltűnik Balota, Bodoglár, Zsana, Tojó halasi pusztákon is. A mi szegedi népünk a múlt század második felétől kezdve szép számmal települ a majsai járásokra, homokpusztákra, és a tanyai gazdálkodást kezdeményezi. Ebben 131 TorMon. 74. 132 Ternes mon. 131. 133 Paládi Kovács 297. Kiss J., Mesterműszók Majláth falváról. Nyr. 1879, 478. 134 Fodor F., Jászság 231. 13* 195