Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

totta be tanítványait. Előadásra azonban nem került sor, mert Éva alakítója megtagadta a szereplést. A szöveget egyébként idős korában ő mondta el Kálmánynak, akinek hagyatékában sajnos, nem található. Az illető különben más darabokat is tudott. Balázs Mihály tanítványainak fakardot is szerzett, úgy parádézott velük Óföldeákon. Návay földesúr meg is jutalmazta érte.

75 A falu dűlőnevei, határrészei: Gajdos, Kéthalom, Marosrétje, Gencs, Gubástelek,, Karabuka, Szárazér, régebben még Szabóhalom, Mámahalom, Döbörcsök, Ürmös. Ezek közül Szabóhalma, Mámahalma, Gajdos, Szárazér, feleskertészségek voltak. A szerződés lejártával e gányók a faluban zsellérek, urasági cselédek lettek. A falu múltjának, népéletének rendszeres föltárása még a jövő feladata. Néhány szórványos megfigyelés Kálmány Lajostól és tőlünk származik. Jellegzetes egyházi eredetű népszokása volt a rúzsalakodalom, amelyről Péter-Pál napjánál esik bővebben szó. GYÁLA, szerbül Djala, a Tisza bal partján, a Várostól mintegy 10 km távolságra,, de már Jugoszláviában levő falu, jelentős szerb többséggel. A középkorban virágzó magyar község, amelynek szegedi emlékezetét az 1522. évi tizedjegyzés Gyálay családneve is Őrzi. Egy Daróc nevű falu is volt a szomszédságában. A XVI. század végén elenyészik, bár a falut az alsóvárosi gvardián még 1647-ben is missziós területként tartja számon. A hódoltság után egészen 1848-ig a szoregi kincstári uradalomhoz tartozik, amelyet 1783-tól kezdve 25 éven át Szeged városa bérel. Szerb többsége mellé a falu magyarsága a XVIII. század utolsó évtizedeitől kezdve, nyilvánvalóan béresként, felesként, dohánykertészként szivárgott be.

76 Kálmány Lajos anyakönyvi vizsgálatai szerint a gyálai magyarság a múlt század végén 43 szegedi, illetőleg szoregi, ószentiváni és 6 más eredetű családból állott. Népünkből való: Barna, Bálint, Bózsó, Böllér, Börcsök, Csuka, Dékány, Fazekas, Fehér, Kovács, Lengyel, Lévai, Lippai, Molnár, Ördög, Palotás, Pintér, Pópity, Puskás, Sípos, Szekszárdi, Varga, Vecsörnyés stb.

77 Gyála szülöttje híres színészünk, Kassai Vidor (1840—1928), akinek önéletrajzában számos kiváló értékű néprajzi adalékot is találunk gyermekkorából. Szeged városától délre telekkönyvileg régebben a jugoszláviai Gyálához tartozó, a Tisza keleti új és nyugati holt ága között elterülő rétségnek Gyálai rét a. neve, amely a szoregi kincstári uradalom megszűntével a Wiener-Bankverein, majd a gróf Szapáry család, utána Récsei Ede és Lichtenegger Gyula szegedi mérnök birtokába került. A század elején elárverezték. Szerette volna a Város megvásárolni és kisbérletekre osztani, de nagybirtokosok előzik meg. Több major: Fehérpart, Szilágy, Ludvár épült rajta. A gyálai rét az első világháború után magyar kézen maradt. Felparcellázták, majd Szilágy helyén szegedi és környékbeli szegényparasztok, munkások, új falut alapítanak: Újgyála, 1950-től Gyálarét néven. 1973 óta Szeged városához tartozik. vi/ 75 EA. 2809/66. 76 BorCsan. II, 288, 408. 77 Kálmány III, XV. 169