Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

ban fű hajtott ki, erre a falu bikáját kötélen felhúzták, hogy lelegelje. Dróthálóval kötötték be a templomtornyukat, hogy a szögediek ne hallják meg az Ő falujuk ha­rangszavát. A dorozsmai embert a szegedi vámnál Mikszáth Kálmán is megörökí­tette. A szorgalmas, tehetséges, körmönfontan okos dorozsmaiak a szegedi népiségbe is sajátos szálakat szőttek bele. Kocsikovácsai messzeföldön híresek, a szegedi pa­rasztnép körében is mindig kapósak voltak. SzövŐ-fonó háziipara, rongypokróc készítése a táj régi takácshagyományait Őrzi. Kubikosai, téglavetői kitűnő mun­kások. Szegénysorsú dorozsmai asszonyok szoktak a városi nép széksószükségletéről gondoskodni, a piacon piócát, orvosifüveket, galambászathoz szükséges lépet áru­sítani. Mindezekről a dorozsmai különlegességekről a mi munkánkban nem beszél­hetünk hosszasan, de röviden mindig szó esik róluk. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy föltétlenül szükséges és sürgős feladat volna olyan néprajzi monográfia megírása, amelynek életalakításával és munkájával a dorozsmai ember a hőse. Tözsökös, részben már népünkbe olvadó dorozsmai családok: Ádám, Balázs, Bálint, Barna, Benke, Czékus, Dudás, Ézsiás, Gyémánt, Gyuris, Illés, Jenéi, Jerney, Kálmán, Komáromy, Lajkó, Maróthy, Márta, Ocskó, Patik, Peták, Rácz, Sallai, Sós, Szilágyi, Sziveri, Tajti, Tapodi, Turzó, Veres, Zádori. FERENCSZÁLLÁS a Gerliczy-család majorjából (1830) fejlődött falu, Deszktől ke­letre, Kiszombor alatt. Névadója a földesúr keresztneve. A határában fekvő Kuku­tyinpuszta az országszerte ismert példabeszédből ismeretes: möhetünk Kukutyinba zabot högyözni, vagyis a rosszul, eredménytelenül végzett, hiábavaló munka után mehetünk a pokolba. A szólást a helyi hagyomány úgy magyarázza, hogy a múlt század nyolcvanas éveiben a Maros elöntötte a kukutyini pusztát. Az öreg Gerliczy báró erre megfogad­ta volna az embereket, hogy a zabnak a vízből kiálló hegyét, bugáját csónakon szedjék, hegyezzék le fele haszonban. E furcsa aratásnak híre távolabbi vidékekre is eljutott. A munka vesződséges, hálátlan volt. Érthető tehát a szólások jelentéstar­talmának végleges megformálódása. Ferencszállás kiterjedése 1967-ben 994 katasztrális hold, lakosainak száma 476. E katolikus béres- és zsellérivadékok származásuk, nyelvük, hagyományviláguk sze­rint a szegedi tájhoz tartoznak. Több család makai eredetű ugyan, de ezek is könnyen beilleszkedtek az új környezetbe. * FIRIGYHÁZA, ottani népünk nyelvén olykor Fility, a középkorban Fejéregyház, Törökkanizsától keletre elterülő falucska, amely a Csanád-nemzetség ősi birtokai kö­zé tartozott. Nevét nyilván templomának színéről vagy szépségéről kapta. Első emlí­tése: 1256. Feyreghaz. A parasztlázadás idején a falu népe fölkel akkori földesura, Telegdi Gábor ellen. Már a hódoltság elején elnéptelenedik. A XVII. század derekán szerbek szállják meg. Az ő ajkukon Felity lett a falu neve, de kissé elhomályosult alakban megmaradt az Ősi magyar név is. A kamarai pusztát Szerviczky Márk vette meg (1781) a törökkanizsai uradalom részeként. A birtokos család 1804-ben, Kálmány szerint 1820 táján szegedi, tápai, 166

Next

/
Oldalképek
Tartalom