Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

Időben legelső az „Idvességes mulatság" (1792),

27 amely voltaképpen kompiláció. így Bod Péter „Szent Heortokrates" c. népkönyvként 28 olvasott munkája is megfordult a kezében. Bodnak olykor még a szövegezését is átveszi. Somogyi Elek ebben a munkájában a jeles napok liturgiáját és a hozzájuk fűződő hiedelemvilágot magyarázza. Sajnos, közvetlenül gyűjtött, eleven népi forrásanyag csak ritkásan — akkor is legtöbbször a hely megnevezése nélkül — bukkan föl benne. Verses műve a „Patientia, barát-tántz, mellyre minden férfiak és asszony rendek hivatalosak" (1794),

29 amely a türelem stoikus erényét magasztalja. Kiemelkedő néprajzi érdekessége, szegedi vonatkozása a hajóhúzó rabok, lajmások keserves sorsának megörökítése.

30 A névtelenséget választja a „Néma Mester" с műve,

31 amely mind művelődéstörténeti, mind pedig néprajzi szempontból különös figyelmünkre tarthat számot : egyfelől háztartási tanácsadó, másrészről házipatika, amely nyilvánvalóan a kolostori és népi egészségápolás számos régi, kipróbált hagyományát foglalja magában. Egykori népszerűségét három kiadása is igazolja. * A nyelvújítás túlzásai ellen, illetőleg a magyar nyelvi hagyomány védelmében, Dugonics András és Takáts Rafael szegedi szellemében Nátly József (1801—1871) ragad tollat.

32 Őscsanádon született. Kiterjedt atyafisága máig virágzik Szegeden és Űjszentivánon. Tanulmányait a szegedi piaristáknál végezte. Később a posta szolgálatába állott. A szabadságharc idején országos főpostaigazgató. A törökországi emigrációból hazatérve Űjszentivánon lett jegyző. Itt is temették el. Sírját máig szépen gondozzák. Munkásságának zsengéjével, egy gyilkossági történet megverselésével a népirodalmi hagyományba illeszkedik bele.

33 Egyidejűleg költeményei is megjelennek a korabeli folyóiratokban. Egyrészt a piarista játékszín szegedi hagyományának áldoz, másfelől pedig időszerű, nagyfontosságú vitába kapcsolódik bele sógorával, Maróthy Mátyás török nyelvésszel közösen írt szatirikus színjátékával,

34 amely a zabolátlan nyelvújító szenvedély ellen irányul. Az „Új szellem, vagyis újmagyarok útja Helikonra" ügyes, sokszor szellemes alkotás nemcsak a szavak tudatos összeválogatásában és játékában, hanem a neológus költők, írók szenvelgésének ábrázolásában is. Sok ötletességgel és humorral állítja pelengérre a nyelvújítók idegenszerű, nyakatekert magyarságát. Ebbeli értékeit itt a kigúnyolt Kazinczy, Bajza, Toldy Ferenc is lovagiasan elismeri. Nátly aggodalmait hamarosan tudományos készültséggel is föltárja nagyértékű könyvecskéjében: „Némelly vélekedések a magyar nyelv ügyében (1825). Azt fejte27 Idvességes mulatság az az kérdések és feleletek az Anyaszentegyházban előforduló dolgokról és ájtatosságokról. Pest, 1792. 28 Bod P., Szent Heortokrates avagy a keresztyének között elő forduló innepeknek és a rendes kalendáriómban fel-jegyeztetett szenteknek rövid historiájok. Posony, 1786. 29 A munka méltatásával irodalomtörténeti kutatásunk máig adós. 30 Bálint S., Lajmás, szamár, lukmájér. Nyr. 1957, 323. 31 Néma mester, az-az olly házi könyvetske, mellyben némelly különös közjóknak fel-jegyzései egybe-szerkeztetve fel-találtatnak. írattatott Szeged S

XXX

E

XX által. A magyar nemzetnek javára. Pozsony—Pest, 1802. 3. kiadás, Pozsony, 1817. 32 Életéről Putnoky L, Nátly József. MNy 1915. 33 N. J., F. A. Markernek gyilkosságért érdemlett büntetés előtt példás megtérése és szomorú sóhajtása. Szeged, 1821. 34 Új szellem, vagy is újmagyarok útja Helikonra. Szeged, 1824. Vö. Balassa J., Vígjátékok a nyelvújításról. Egyetemes Philológiai Közlöny, 1900. Simái Ö., Toldy Ferenc tavaszi virágai. MNy. 1918; Nátly J., Némelly vélekedések a magyar nyelv ügyében. Szeged, 1825. 13