Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)
mazású gányócsaládokkal fejlesztette tovább (1829), akik papjuk vezetésével jöttek új lakóhelyükre. 42 Néhány, az anyavárosra emlékeztető', máig élő családnév: Berta, Biacsi, Biczók, Vastag. Cërnya a szabadságharc és a járványok viszontagságai ellenére is szép virágzásnak indult. Jelentős volt a juhászata, a juhászok között pedig a mesemondás. Kálmány Lajos erről tudott, de itt sajnos nem gyűjtött. A falu hagyomány világa megérdemelné az alapos vizsgálatot. Megfordult a kezünkben Szabó Istvánnak a nyelvjárásról írt újvidéki szakdolgozata, amely töretlenül tükrözi az anyaváros archaikus népnyelvi sajátosságait mind hangzásban, mind a tájszavak egyezésében. * CSÁK, régi magyar nevén Csákvár, majd a XVIII. században Csákóvá, románul is Ciacova: vegyesajkú bánáti mezőváros, amelynek kisebbségi magyarsága szegedi tájszólásban beszél. Beköltözésének körülményei ismeretlenek. Szentkláray Jenő utalásaiból 43 tudjuk, hogy híres vásárait a múlt század első felében szegedi kereskedők, iparosok is fölkeresték. Ezek ott is ragadhattak. Öreg fehértói juhászok ajkáról még hallottuk egy jellegzetes juhfajtának csákóval nevét. A városka népéletéről nincsenek adataink, csupán Vöo Gabriella néhány anekdotája Szakáll József ajkáról. 44 CSANYTELEK, röviden Csany, [nem környékbeliek ajkán helytelenül Csány] útszélre települt, több km hosszúságú falu a Tisza jobb partján, Csongrádtól délre. Területe 6021 katasztrális hold, lélekszáma 4319 lélek (1960). Első említése: 1075. Chonu. I. Géza Csany halászfalut a garamszentbenedeki apátságnak adományozza, a Tisza mindkét partján levő földjével és megnevezett halastavaival együtt. Ez utóbbiak közül Györffy György azonosítása szerint 45 máig él az Osztóra, Sulymostó és Lándor. A piscina Rotunda nyilván megfelel a mai Kerektó határnévnek. Géza oklevele megengedi azt is, hogy az apát embereket ekékkel telepítsen Csany földjére. A falu több századon át a garamszentbenedeki apátság birtoka. A XV. században kunok szállják meg. Csany a hódoltság alatt elpusztul, de a Károlyi-uradalomhoz kerülve (1721) a XVIII. század folyamán újjászületik. A Károlyiak szegedi dohánykertészeket telepítenek ide. Benépesítését Takács Lajos levéltári kutatások alapján 1777/78-ra teszi 46 . A csanyi dohánykertészek Szegedről és Sövényházáról kerülnek ki. Szakmai hírüket igazolja, hogy 1814-ben népes rajokat eresztenek Újkígyósra, 1841-ben pedig Dombiratosra. A falu törzsökös családnevei szinte kizárólag Szegedre utalnak: Bába, Bozó, Bödő, Buzi, Dóka, Engi, Forgó, Födi, Förgeteg, Gëra, Gyergyádes, Gémes, Kiri, Ladányi, Márki, Palatínus, Siha, Sutús, Tápai, Törköly. Falurészei: Äszög, Dilitor, Dögállás, Főszög, Járandó, Olajszállás, Pókfőd, Rávágy, Szik, Sirokhögy, Szentkút. Csanytelek hagyományvilága még rendszeres föltárásra vár. Amit eddig ismerünk belőle, teljes egészében a szegedi nagytájat tükrözi. 42 Egyházmegyei Adattár IV, 105. [Továbbiakban: EA.]; Schematismus 1900, 201, 203. 43 Szentkláray J., Plébániák 644. Vö. még Ternes mon. 34. 44 Vöő G., Többet ésszel, mint erővel 260. skk. 45 Györffy Gy., I. 893. 46 Takács L., Dohánytermelés 53. 155