Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)
Szórványosan még hevesi gányók is települtek közéjük. Ilyen a jeles Annus, Náfrádi, Pacsika család. Apáca később a kamara kezelésébe ment át és vele kötött feleskertészeti szerződést (1843). 12 Dohánytermésüket az első időkben Koppéli Fülöp szegedi származású nagykereskedőnek adták el. Mindszentig, a tiszai rakodásig kocsi hátán nekik kellett elszállítaniuk. Szerződéses viszonyban lévén, a 48-as jobbágyfelszabadító törvényeket rájuk sem alkalmazták. Már késő volt, amikor Kossuth Lajos hozzájuk intézett levelében (1849. július 5.) megígérte 13 ugyan sérelmük orvoslását, törvényben való elrendezését, de erre már nem kerülhetett sor. A nyolcvanas években, amikor a kamarai kötelezettségek megváltására, továbbá később a helybeli úri birtokok felparcellázására került sor 14 , számos jómódú evangélikus orosházi gazda elvásárolta előlük a földek jó részét. Mindenesetre ők teszik általánossá Apácán a mondernebb gazdálkodást. A bennszülött gányók és az orosházi eredetű pugrisok között az első időkben nagy volt a feszültség, amely a fiatalság között sokszor fajult véres verekedéssé. Apáca határrészei : Kistag, Nagy tag, Vadkert, Méhes, Csete, Gërla, Farkasnyom, Kígyós, Farkasfő, Gőbőhajtó, Kökényfasor, Orosházikertláb, Vércseláb, Gémös, Sárrét, Apáti, Tatársánc, Görbed, Kincsös, Simaifőd, Simairáta (az egykori úri birtokos Simay család után), Újhelyirész, Székács, Nájmont (bérlők nevei után), Vilmamajor. Pesty Frigyes helységnévtárában előfordul még Mazula, Acat, Lázár, Temető, Herés, Pap, Szenes, Zsályás, Árva dűlő. A falu betelepült részének Nagyapáca, sokáig különálló kisebb részének Kisapáca a neve. 1838-ban Gajdos Sebestyén alsóvárosi barát személyében kapott papot. Később is voltak szegedi származású papjai. Sokáig csak nádfödeles lakóházakból átalakított temploma volt. Mai egyházukat (1859) Molnár (Müller) Pál szegedi mérnök tervezte. Szentélyében föltűnő Illés prófétának, a szegedi dohánykertészek patrónusának hatalmas freskóalakja. Kálmány Lajos a hetvenes években káplánként működött és nagy értékű folklóranyagot gyűjtött 15 a faluban. ÁSOTTHALOM, 1883—1945 között Királyhalom a szegedi határ délnyugati szélén 1950-ben önállósult tanyaközség. 16 A név első levéltári említése 1760: Ásott halom. Nevét a néphagyomány szerint kincskeresők után kapta. Ásotthalom — itt is a múlt század első felében az erdőmesterek számára épített és máig álló Várostanya, Város tanyája—annak a hatalmas alsótanyai erdoövezetnek középpontja, amelyet Szeged városa a múlt század elején Vedres István kezdeményezésére Átokházán, Engi homokján és Ásotthalmon telepített, majd állami kezelésben Kiss Ferenc, az erdők atyja fejlesztett tovább 17 . Az itt bontakozó homoki erdőkultúra más alföldi városoknak is mintaképül szolgál. Sok hazai és külföldi szakember is tanulmányozta és mindig elismeréssel emlékezett meg róla. 12 Miklya 24. 13 Miklya 32. 14 Miklya 58. 15 Főleg Koszorúk II. Passim. 16 Igen hasznos, néprajzi vonatkozásokban gazdag monográfiája Juhász A.—Szécsy Gy., Átokházától Ásotthalomig. Ásotthalom 1970. Különösen értékes a pásztor kodásról és építkezésről szóló fejezet. [Továbbiakban: Átokházától ...] 17 Kiss F., Szeged erdészete. 146
