Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)
nyos elnevezés megváltoztatása ellen, az új csakugyan nem is tudott általánossá válni. A királyné halálának emlékezetét a parkban különben három emlékfa őrzi. Az újszegedi vigadó melletti Kerek az első világháború előtt nyári vasárnap délutáni tánchely volt. Itt találkozott 1905-ben Kodály Zoltán a szegedi parasztnóta világával. A liget szépségét Juhász Gyula és Balázs Béla sorai, Károlyi Lajos színei dicsérik. Az újszegedi ármentesített földeket, kereken 1900 holdat, elsősorban a Marostőt, 1883-ban adta a Város bérbe huszonöt esztendőre. 85 A Marostő ármentesítése még 1874/75-ben úgy történt, hogy nyolc évi ingyenhasználatért a bérlők, főleg alsóvárosiak bizonyos mennyiségű földet tartoztak a töltésbe beleépíteni. A párholdas bérleményeken hamarosan belterjes munka, kertészkedés kezdődött. Újszeged történetében, gazdasági fejlődésében mindenesetre döntő jelentőségű a Maros szabályozása és ármentesítése, nyomában pedig a kertészkedés kibontakozása, amelynek mozgató lelke a régi Szeged egyik legérdekesebb alakja, Pillich Kálmán ügyvéd. Egyéniségét Móra Ferenc (Szegedi tulipános láda), Czibula Antal (A nagy diktátor), Szigethy Vilmos (A régi Szegedből az újba) örökítette meg nagy szeretettel és különös szegedi humorral. Mellette Kállay Albert főispánt és Mayer Miklós városi főkertészt, az újszegedi rózsakúltura úttörőjét kell a művelt társadalom köréből említenünk. Pillich nevét népünk körében máig őrzi az Újszeged és Szoreg határán, a kamaratöltés, népiesen kamratőtés mentén hosszában húzódó telep. Régi hivatalos neve Pillichtelep, a mostani pedig Újszőreg, népünk ajkán manapság is Pillikfalva. Kincstári föld volt, amelyet Pillich 1912 táján parcelláztatott a Város és környék szegénysége, főleg kertészek, napszámosok, kendergyári munkások között. Pillich Kálmánnak egyébként már 1871-ben rózsakertészete nyílt Újszegeden. Itt a bérföldön kezdte meg működését a rókusi Szögi József, Bereczki Máté barátja, akinek nemesített, szögiduránci néven emlegetett barackfajtája országos hírűvé vált. Ott volt még az úttörők között az alsóvárosi Rácz Ferenc, akinek a nyolcvanas években gyümölcsfaiskolája virágzott. Példáját mások is követték. Kertészkedő népe jórészt alsóvárosi eredetű. Csak röviden szólunk Újszeged XX. századi történetéről. Az újszegedi háromszög 1918—1921 között szerb megszállás alá kerül, a békeszerződés azonban hazánknak ítéli. 86 1944. október 8-án a németek felrobbantották ugyan a közúti hidat, ez azonban nem akadályozza meg a szovjet hadsereget, hogy két nap múlva a Bertalan-emléknél rögtönzött fahídon át ne keljen a Tiszán. Újszeged azóta a legrohamosabban fejlődő városrésze Szegednek. Korszakos jelentőségű az Odessza-negyed, tudományos kutatóintézetek, sportcsarnok építkezése, amely külső megjelenésében és társadalmi összetételében egyaránt Szeged legmodernebb városrészének ígérkezik. Telepek Századunk első évtizedeiben Szegeden is megszületnek a telepök? 1 vagyis a város peremén, legtöbbször a körtöltésen kívül kialakuló, városban dolgozó kisemberek (napszámosok, munkások, altisztek, szegénységgel küszködő iparosok) 85 A nagy-marostői földek bérbeadása. SzH. 1883. 86 Kiss F.—Tonelli S.—Szigethy V., Szeged legújabb kori története. Bp. 1927. Az Újszeged visszacsatolásáról szóló fejezet. 87 Pálmai M., Szegedi elővárosok és tanyák. Földrajzi Értesítő 1954, 709. 108
