Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)
Olympos istenei mellett megjelenik benne az Ősmagyar csodaszarvas és Isten kardja is. Klasszikus hagyománynak és szittyamagyar érzésnek ez a naiv szintézise új szellemi tartományokat nyit meg a szegedi öneszmélet előtt. Hatása visszatükröződik a szegedi piarista theatrum tárgyválasztásaiban is. Deményi László buzgólkodására Szeged városa 1735-ben diákszínházat létesít, ahol az ifjúság latin és magyar színdarabokat ad elő. 6 Ebből a talajból nő ki Dugonics András, Benyák Bernát, Katona József, 7 Vedres István és mások drámaírói munkássága, illetőleg színházszeretete : a nemzeti nyelvnek és múltnak, szegedi hagyománynak kultusza. Jellemző, hogy Benyák Bernát egyik tragikus művében 8 szegedi vonatkozású, népszínműszerű részlet, közjáték is van. Ez az ébredező történeti tudat ihleti továbbá Dugonics András őstörténeti regényeit, majd a keleti magyarság fölkeresésére induló Maróthy István és Jerney János törekvéseit is. Csaplár Benedek bizonyos értelemben joggal beszél tehát a szittya magyarság szegedi kultuszáról, amelynek túlzásain természetesen már régóta mosolygunk, esetleg el is ítéljük őket, népre mutató ösztönzéseit azonban tisztelettel hangoztatjuk. Úgy gondoljuk, hogy az őstörténeti próbálkozásoknál általános magyar, de főleg népismereti szempontból is sokkal jelentősebb az, ami a Városban, a Város szellemi jövendője érdekében történik. A kegyes oskola, amelynek Dugonics András és Révai Miklós is Szegedről tagja volt, a retorikus jellegű latin kultúrával szemben az anyanyelvnek, a haza földjének és múltjának ismeretét, a humanizmus akkori értelmezésével szemben a természettudományos műveltség jogait, sőt a maga világképén belül a profán felvilágosodás szükségességét is hangoztatta. Ez az érdeklődés éppen Szegeden fordul már a XVIII. század derekán a nép felé. Az iránynak egyik úttörő szegedi képviselője a jászberényi származású Hájos István Gáspár (1724—-1785). 9 A Városba kerülve (1758) azonnal belekapcsolódik a munkába. Szegedi mondákat, szólásokat, szokásokat kezd gyűjteni. Fő forrása és segítsége rendtársa, az egyébként sajnos teljesen ismeretlen Kocsis Frigyes, aki Szeged, éspedig Alsóváros szülötte volt. Diákjaiból Hájos gyűjtőközösséget szervez. Ez a lelkes társaság alighanem a mai középiskolai táj- és népkutatás hazai kezdeményezője. Hájos szólásgyűjteménye és egyéb müvei nyomtatásban nem jelentek ugyan meg, de Dugonics András föltétlenül ismerte őket. A szegedi öneszmélet, népéleti orientáció úttörő érdeme mégis a fölsővárosi Dugonics Andrást (1740—1818) illeti, 10 aki egyrészt idehaza, a Városban összefoglalja, méltatása: Kelecsényi J., Adalékok a magyarországi latin^költészet történetéhez. Egyetemes Philologiai Közlöny 1910, 680. 6 Szmollényi N.. A szegedi magyar nemzeti színészet százéves története. Bp. 1906,18. Vö. még Lugosi D., A piaristák szegedi drámajátéka. Irodalomtörténeti Közlemények 1929. Uő. A piaristák szegedi drámajátékának színlapjai. Szeged 1930. Takáts S., Benyák Bernát és a magyar oktatásügy. Bp. 1891. 7 Katona József kétévig volt szegedi piarista diák. 8 Benyák В., Joas. Piarista iskoladráma 1770-ből. Magyar Irodalmi Ritkaságok III. Bp. é. n. 9 Kéziratos életrajza és pályájának méltatása Balanyi Gy., Hájos Gáspár. — Adatait felhasználtuk. A nagyérdemű szerző baráti szívességét már csak halóporában tudjuk megköszönni. 10 A gazdag irodalomból Pap/., A piaristák Szegeden. 1720—1886. Szeged 1886; Farkas A — Nagy S., Dugonics-Album. Szeged 1876; Prónai A., Dugonics András életrajza. Szeged 1903; Bartha Gy., Szeged Dugonics munkáiban. Szeged 1905 (jelentéktelen); Balanyi Gy., Dugonics emlékezete. Szeged 1918; Baráti D., Dugonics András és a barokk regény. Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. Szeged 1934; Kordé L, Dugonics András. Szeged 1960. [kéziratos doktori értekezés]; Szauder J., Dugonics András. Tiszatáj 1968, 626. Valamennyi igen értékes feldolgozás, mégsem teszi fölöslegessé egy modern Dugonics-monográfia sürgős követelményét. Különösen a folklórvonatkozások szabatosabb elemzése volna kívá8