Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

út, körtöltés és Róma közötti rész), Kálvária (= a mai Kálvária környéke). Valamennyi a XVIII. században szó'ló'hegy is. Ezeknek az elnevezéseknek nyilván mágikus hátterük, védelmező jellegük is volt. Rókus egyéb régi belső részei: Juhászváros (= a mai Szatymazi utca környéke), ahol még a múlt század derekén is a fehértói juhászok téli szállásai voltak, Tyúkbögy ( = Rókus északkeleti része, sok tócsával), Nagytanka, Kistanka (= a mai köztisztasági telep helyén), Nádas (= a mai Nádas utca táján), Velence (=vízállásos rész a Mars tér táján, nyilván a múlt században Velencében is szolgált szegedi fiak ajkán született). Ezek a területek jórészt már beépültek, nevük csak elaggott öregektől hallható. A vízállások nevei közül ismeretes a Szűkgatyaszár (= ma már közelebbről meg nem határozható vízállás), Vértó (= a Franciahegy-dűlőben; nevét onnan kapta, hogy a régi Rókuson lévő vágóhíd szennyvizét ebbe eresztették), Búvártó (= a Kossuth Lajos sugárúti sportpályával szemközt; a név eredete ismeretlen), Csődöröstó (= a körtöltésen kívül, a budapesti országúttól délre; nevét a szomszédságában lévő régi ménteleptől kapta). Rókus vízelőtti utcanevei közül helyrajzi, illetőleg művelődéstörténeti jelentőségű: a Budai országút, népiesen Rókusi nagyutca (=Kossuth Lajos sugárút), Kistemető utca (= a mai Feltámadás és Pacsirta utca táján), Juhász utca, Tyúkbögy utca, Kácsafészök utca, Akol utca (elnevezésük a fentebbiekből érthető). Az Epreskert utca a mai dohánygyár táján telepített eperfaerdőre utal. A Mars mezeje, Mars tér elnevezéséről már szólottunk. A Zsidótemető utca a mai Polgár és Rigó utca táján a múlt században itt lévő zsidótemetőről, az Ördögluk utca a Polgár (ma : Gogoly) utca dereka táján lévő mély tócsa után, a Határ vagy Gránic utca a mai Csongrádi sugárút táján, Rókus és Felsőváros találkozásától nyerte a nevét. Nyilván családnév nyomán keletkeztek a Mihály utca (= ma Pulcz utca), Rácz utca (= ma Árvíz utca), Árva utca (ma is így), Zákány utca (ma is így), Puskás köz (ma Puskás utca). Ismeretlen eredetű a Veréb, Lehel, Ilona, Terézia, Vendel utca (talán Szent Vendelnek, a juhászok védőszentjének útmenti szobra után) neve. A Takács utca (ma Bakay Nándor utca) a nagyhírű Bakay család kötélverő műhelyéről kapta a nevét, amelyből később a Szegedi Kenderfonógyár fejlődött. A Szűcs és Szappanfőző utca nyilván foglalkozásokra utal. Vendégfogadó, bolt cégére, ház emlékeztető jele után kapták nevüket a Törökfej utca (ma Török utca, Kossuth Lajos sugárút 17. számú házon látható turbános török fej után), Háromkorona utca (= Korona utca, ma Hajnóczy utca. Egy vendégfogadó után, amelynek cégére a vendéglők és utasok védőszentjeinek, a napkeleti Háromkirályoknak koronáját példázta), Kékkakas utca (= a mai Vadász utca táján), Háromdob utca (a mai Zákány utca keleti felén), Fehérlő utca (ma Hétvezér utca), valamennyi eredetileg kocsmacégérről kapta a nevét. A Víz után keletkezett, hivatalosan megállapított rókusi utcanevek közül találónak mondható mindaz, ami az 1879. évi árvízzel függ össze, amely tudvalevőleg Rókus felől özönlötte el a Várost. Ezek Gergely utca (a víz márc. 12-én, Gergely napján tört be), Petresi utca (a Tisza a Petresi töltésnél, Algyő táján szakította el a gátat), Pulcz utca (temesvári hadtestparancsnok, aki a mentési munkálatokat személyesen irányította, igen nagy érdemei voltak), Árvíz utca, Hullám utca, a Város újjáépítésére utaló Feltámadás utca. Sikerültek azok az utcanevek, amelyek földrajzi állapotokat tükröznek: Körtöltés sor, Francia utca (mert a Francia-hegy felé vezet), Öthalom utca, Szatymazi utca, Kisteleki utca, Dorozsmai sor, továbbá Fertő utca, Nádas utca, Kórház utca (ma Boros József utca). Önkényesen megállapított utcanevek: Tavasz utca, Ősz utca, Üstökös utca, 102