Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Első rész. (Szeged, 1976)

ágazott. Nyugati mellékágának Sebösfok volt a neve, és a régi Segítő Boldogasszony úttal (később Boldogasszony sugárúttal, ma: Április 4. útjával), a Rókapék (ma: Bem tábornok) utcával és Hattyas sorral nagyjából párhuzamosan, de tőlük keletre folyt, majd a Balagitó déli részénél ömlött újra a Tiszába. Ártereinek megművelt részei a már említett Bánomkertök, Topolya, Feneketlen, Jató. A Tisza innenső partján, a halászok nyelvén a magyar ódaion, Boszorkány-szigettől kissé északra volt rendes vízállás idején a vízimalmok réve. Alacsony vízálláskor pedig délebbre, a régi szabályozás előtti kanyarnál, de már a bánátódal néven emlegetett túlsó parton. A Boszorkánysziget a szabályozás következtében szigetként már régen elenyészett. Valamikor Nepomuki Szent János szobra állott rajta. Környékén évszázadokon át hatalmas, ősi erdőség terült el, amelynek Kerekerdő' volt a neve. Sajnos, századunk legelején kiirtották. A Boszorkányszigettől délre terült el és kanyarodott nyugati irányban a Tisza egyik holtága, amelyet népünk Öregtisza néven emleget. Egyik, a múlt század elején elenyészett szigetének Szilágy volt a neve, ami ősi szilfaerdőre utal. Nevét a későbbi Szilágyi major tartotta fönn, amely egyúttal a mai Gyálarét falu magja. Egy másik, Fődvár nevű sziget emlékezetét Vedres István őrizte meg. Az Öregtisza egyik, a tompái kanyarnál kiemelkedő részének Fehérpart máig is a neve: évszázadokon át egyik legfontosabb révhelye a szegedi Tiszának. Ahol a Tisza holtága újra egyesül a folyóval, terül el az Ördögluk. A Tisza halászoktól számontartott és megnevezett alsóvárosi partrészeinek nevét a víziéletnél soroljuk föl. Alsóváros vízelőtti utcanevei közül legjelentősebb a Palánkkal összekötő, már a középkorban is emlegetett Szentháromság utca (Piatea Sanctae Trinitatis), a XVIII. század folyamán kialakuló Segítő Boldogasszony út, amelynek eredetéről más vonatkozásban már szólottunk. Már megvolt a Borbás utca is, továbbá az olajsajtója után elnevezett Sútú utca, amelynek mai, félreértésből keletkezett neve Szabadsajtó utca. A mai Kisfaludy és Borbás utca összeszögellésének táján volt a XVIII. században a Régiispitál utca, másként Ispitál utca. Szó volt már a Középkapuról, ide torkollt a Középkapu utca. A Felsőkapuhoz vezetett a mai feltöltött Szent Antal utca helyén a Fó'hágó utca. A mai Alföldi utca régi vízállásos terület volt, amelyet ingyen osztottak ki házhelyeknek. Innen az Ingen utca elnevezés. A mai Dobó utcának Sárköz volt a vízelőtti neve. Egyéb kisebb régi, de jellegzetes utcanevek : Olajos, Nincski, Görbe, Csökély, Háromláb utca. Az illető utcákban törzsökös családok után nevezték el a Mása (ma : Pásztor), Csízik (ma Röszkei), Mátyás és Pútyi (ma Délibáb, illetőleg Tisza Lajos), Kovács (ma: Tompa), Deák (ma: Harmat), Fazekas (ma Kisfaludy), Csonka (ma: Világos), Varga (ma : Nyíl), Fúrús (ma : Füzes) utcákat. Mindezeket eltörölték és a mai, általában semmitmondó neveket adták helyettük. Helytelen volt a régi Barátok tere Mátyás király térre változtatása, mert ezzel egy máig sem igazolt történelmi állítást is hangsúlyoztak. Ugyanis egyáltalán nem bizonyos, hogy az alsóvárosi templom építése Mátyás nevéhez fűződik. Sikerült vízutáni elnevezések, mert helyrajzi tényeket örökítenek meg: Apáca, Barát, Araszt, Távol, Tompa, Alsónyomás, Szentmihálytelek, Balagitó, Topolya, Boszorkánysziget utca, ill. sor.

60 Helytörténeti és néprajzi szempontból nem örvendetes a Szentháromság és Apáca utca nevének megváltoztatása. Sajnálatos, hogy utcanevekben nem él tovább a Csöpörke, Jató és Isiik földrajzi név és még néhány más. 60 Ezekhez még értékes kiegészítések Péter L., Szeged utcanevei. Passim. 98