A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Péter László: A Hunyadi János sugárút története

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974—75/1 A HUNYADI JÁNOS SUGÁRÚT TÖRTÉNETE PÉTER LÁSZLÓ (Szeged, Somogyi-Könyvtár) Nevét 1522-től ismerjük: Szentháromság utca volt, s ez maradt egészen 1961-ig. Valószínűleg a benne állott Szentháromság-szoborról. Bizonyos azonban, hogy sokkal régebbi; 1432-ben már megvolt, mert Bertrandon de la Brocquière burgundi lovag megemlékezik róla: ,,Szeged városának csak egy utcája van, mely — nekem úgy tetszik — egy mérföldnyi hosszú." (A régi francia mérföld [lieue] 4,45 km.) Nyomvonala máig azonos: összekötötte a Palánkot és a Várat az alsóvárosi templommal és rendházzal. Ez keletkezésének alapja is. Cs. Sebestyén Károly ezt a folyamatot így jellemzi: ,,Az alsóvárosi ősi településű falut a középkori várral összekötő országút mentén sorjában letelepedtek a mindenféle árusok és iparosok, vagy azért, mert nem fértek el a Palánk körülkerített területén, vagy azért, mert üzleti érdekeik Alszeged gazdavároshoz fűződtek. Mert ott a faluban magában nemigen volt hely ilyeneknek. Ebből a kettős házsorból lett idővel a két városrészt összekötő utca. " Több forrásból ismerjük különféle időpontokból lakóit is. 1. Az 1522. évi tizedjegyzék 61 házat, háztulajdonost sorol föl: Telek János, Kalomár Barnabás, Horváth János, Szekercés Mihály, Deák Bálint, Telekes Illés, Szalay Tamás, Varga Péter, Csapó György, Varga Ambrus, Borothy Tamás, Jannó György, Bácsmegyei Tamás, Hőgye Ferenc, Szalacs Péter, Nagy Gellért, Kiss Mihály, Szűcs [Zys] Fülöp, Skolasztikus [?] István, Vékony György, Szalag (Salak) János, Deres Benedek, Puzs Péter, Varga György, Tóth János, Vid Benedek, Kis Ambrus, Kis Bertalan, Orvos György, Mészáros Miklós, Peyckendy Péter, Fekete (Niger) Ferenc, Becsey János, Kápolnás János, Kis Adorján, Csomor Tamás, Szabó János, Molnár János, Baltazár Tamás, Nagy Bertalan, Tarka Mihály, Török Tamás, Zentay Tamás, Aranyas Vince, Somogyi Balázs, Hagyó Mihály, Hajas Balázs , Deák György, Szitás András, Tóth Bálint, Nemes (Nobilis) Ágoston, Szakáll Pál, Dobos Péter, Kádár János, Finta István, Végi Mihály, Kővágó (Lapicida) Vince, Olajos Bertalan, Bíró László, Bácsmegyei Miklós, Nesze János, Dékán Gellért. Közülük Telek Jánost és Finta Istvánt juhos gazdának tünteti fel az összeírás, Becsey János ésKádár János nevénél meg azt közli, hogy fél hold gabona után adózik, míg a többieknek 6-6 dénárt kellett fizetniük egyházi tizedként. Az 1553. évi török összeírásból, defterből, annyit tudunk, hogy 74 ház állott benne, tehát a megszállás során nem érhette pusztulás, mégha a gyarapodás valószínűleg nem ekkor, hanem még a török előtt következett is be. Az utcakapitánynak ismerjük a nevét; gyökeres szegedi vezetéknév, előfordul már 1522-ben is,bár nem ebben, hanem a Szent Dömötör utcában : Babarczy Tamás. 1578-ban már csak 34 házat sorol föl a defter, tehát megfogyatkozott a népesség. Lakói ekkor a következők voltak : 11