A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Bálint Sándor: Az égitestek és természeti jelenségek szegedi hagyományvilága

A szél Kálmány hallomása szerint

63 az eső komája. A régi öregek a szelet kannak, az esőt meg nősténynek tartották. A szelet egyik, nyilván archaikusabb magyarázat szerint sárkányok okozzák. Ha erősen fúj a szél. Kálmány följegyzése szerint azt szokták mondani, hogy a vak koldus kihúzta a szénadugót a lyukból és nem látja bedugni. Addig mindig fúj, amíg a lánya oda nem megy. Más magyarázat szerint, ha nagy szél fúj, akkor a vak koldusnak elhajították a kalapját. Ő az, aki ködmöne ujjával a széllyukat bedugja. Dugonics 64

szerint „azt a szelet, amely észak és kelet felől fuj, közép helyen, vak Tamásnak nevezik mindenütt." A magyarszentmártoniak szerint Tamásrul, Vak Tamásrul, vagyis észak felől addig fuj a szél, amíg a Vakembör szénával be nem dugja a lukat.

65 A boszorkányokat azzal is vádolták, hogy a halat szélért adták el. 1728. Halakat szélért adták e/.

66 Az átkeresztényiesített magyarázat szerint a szél a Szentlélek szájából jön. Nem jó tehát szidni, mert szél, azaz szélhűdés, guta szele éri, üti meg az embert.

67 Öreg tápaiak pünkösd szombatjának széljárásából következtettek. Ha ilyenkor keletről fújt, akkor jó termést vártak, ha nyugatról: háborút, ha délről: dögvészt, pusztulást. Szél lesz: ha asszony hajtja a lovat, ha napáldozatkor vörös az ég alja, ha szamár ordítozik, vagy a földön hempereg, ha a borjú ugrándozik, ha a liba csapkod a szárnyával. Lakatos Károly jegyezte föl a vízenjárók hiedelemvilágából, hogy a bagolyhuhogás szélvihart jelent. Megjelentette szerintük a dilimadár, a szélkiáltó, de kiugatta a fakutya is. A gólya a szél irányát jövendöli meg. Hogy merről jön az annyárúl kereködött förgeteg, azt az orrával adta tudtára a víziembernek. Ha orral napnyugatnak, vagy délnek fordult, akkor teremtett lélek nem mert volna csónakra szállani. Ilyenkor vagy a Dunáról kerekedett förgeteg, vagy a meg nem határozott muszkaszél kezdett fújni. Szólások, példabeszédek is bőven akadnak, egy részük a köznyelvben is járja. Nem mozog a levél, ha nem fúj a szél. Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fúj, Bolond lukbúi bolond szél fúj. Szél ellen nem lőhet hugyozni: egy ember a dolgokon, közfelfogáson, adott helyzeten nem tud változtatni. Sebős, mint a szél. igen gyors. A széliül is félti: nagyon félt valakit. Dugonicsnál kissé másként: a szélnek se hagyjuk megfújni.™ Szél a tél: a telet a metsző hideg szél még zordabbá teszi. Kissé szókimondóbban: szar a hideg szél nélkül. Találós kérdés: mit csinál a szél, amikor nem fúj? Bedugták a lyukát. Népünk a szélnek több fajtátját emlegeti. Enyhe a szellő. Északi a fölszél, durván kurvaszél, északkeleti a tápai szél, nyugati a dorozsmai szél, déli és esővel jár az alszél, hátba kap bennünket a hátszél. Elesén, barátságtalanul fúj a savanyaszél, amint a balástyaiak emlegetik. Öreg felsőtanyaiak úgy tudják, hogy a hideg északi szél any árúi, a meleg déli pedig apárúl fúj. Tömörkény szerint

69 az ékesszél odakint csak egy felől fúj, itt meg minden sarkon másik kapja oldalba az embert^ mint az ék. 63 EA. 2810. 64 Dugonics A., Példabeszédek II, 271. 65 EA. 2810. 66 Reizner, IV, 418. 67 EA. 2810. 68 Dugonics A., Jeles történetek. I. Pest 1794, 342. 69 Tömörkény /., Célszerű szegény emberek. Szeged 1923, 72. 92