A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Bálint Sándor: Az égitestek és természeti jelenségek szegedi hagyományvilága

A hódújulás idején született ember szerencsés lesz. Öreg alsótanyaiak szerint a szőlőmetszést ilyenkor kell megkezdeni, mert sóska, vagyis a zsönge tőke ágvégén fejlődött kaccs, apró levél csak így gyarapodik szépen. Ha a munkakezdés Szent József napja és a holdujulás abban az esztendőben nem esik össze, akkor jelképesen már a megelőző újholdkor meg kell egy-két tőkét metszeni. Az újhold idején meszelt házba öregek hiedelme szerint betelepszik a svábbogár. Úgy lehet kiirtani, ha holdtöltekor a ház előtt elmenő üres kocsira hármat feldobnak. A tápaiak szerint hetet kell nádszálba dugva kocsira dobni. Ha újhold péntekjén valakinek a kilencedik lábanyomát fölszedik, meg tudják vele rontani az illetőt. A boszorkánypörök iratai között olvassuk, hogy Szél Zsuzsana rontása nyomán a nyavalya minden újságban kiújul.

38 Hódtőttyin, azaz telehód idején jó lakodalmazni, tyúkot ültetni, disznót hízóba fogni, fölfújt pofával mákot vetni. A szegedi tájon általános hiedelem szerint csak hódfogytánjó takarítani, meszelni, mert akkor megfogyatkoznak a házban a férgek. Nem jó esküvőt tartani. Nem jó nyiratkozni sem, mert akkor nem nő ki a haj. Kálmány szőregiektől hallotta,

39 hogy egyszer karácsony éjszakáján leesett a Hold és gurult az utcán, mint a szita. Amikor fölment, rebögött, mellette egy csillag volt. Ha föl nem bírt volna menni, elveszett volna a világ. A csillag, csillagos ég szegedi képzetkörét, hiedelemvilágát Kálmány Lajosnak régi pásztorok, vízenjárók, öreg parasztok, tehát szabadban élők, virrasztók ajkáról sikerült még akkor megörökítenie,

40 mielőtt földmívesként nem kerültek állandóbb födél alá. Nagyon sok: annyi mint csillag az égőn, olykor józan, rendes ember is kirúg a hámból: néha még a csillag is mögszalad az égön.

él Kedvez neki a szerencse: szöröncsés csillag alatt születőit. Fennhordja az orrát: vizsgálja a csillagot. Jól tud hazudni, tagadni : l'éhazunná a csillagot az égrü. A csillagok állásából, járásából népünk koros nemzedékei időjárásra következtetnek. Ha téli éjszakákon a csillagok szépen ragyognak, az idő keményre fordul. Ha nyáron sűrű csillagos az ég, hamarosan eső lesz. Ha a csillag sűrűn hull, szél lesz. A régi szegedi juhászok Jakab (júl. 25.) éjszakáján a csillagok járásából jósoltak a következő évi időjárásra. Ha karácsony éjszakáján sok a csillag az égen, az ószentivániak szerint jó esztendő következik. Aki kilenc este kilenc Miatyánkot elmond, azután kilenc csillagot megolvas : meglátja a mátkáját. Minden embernek megvan a maga csillaga. Ha csillag hull le, akkor meghal valaki. Azt is szokták mondani, hogy ilyenkor lélek szabadul a purgatóriumból. Mint mindjárt látni fogjuk, ezt a hiedelmet a szőregiek a csillagszaladáshoz kapcsolják. Régi pákászok azt is megmondották, hogy ember, vagy asszony csillaga hullott-e le.

42 A csillagokra nem jó ujjal mutogatni, mert ha az illető eltalálja a maga csillagát, akkor ez lehullik, ő maga pedig nemsokára meghal. „Találtam Szőregen — írja Kálmány — olyan emberre is, ki megkülönbözteti a csillaghullástól a csillagesést, jobban mondva szaladást. Mikor a csillag nem tűnik el, hanem csak megszalad, akkor a purgatóriumból szabadul meg egy lélek. Ilyenkor 38 Reizner, IV. 431. 39 EA. 2810. 40 Adatainkat, ahol mást nem jelzünk, mindenütt Kálmány forrásértékű művéből merítettük. Itt-ott az EA. 2810 adataival és a magunk szórványos följegyzéseivel is kiegészítettük. 41 Ismeri Tömörkény I., Különféle magyarok. Budapest 1907, 27. 42 Lakatos K., A pákász vagy nádlaci. Néprajzi Értesítő 1912, 25. 84