A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Zolnay László: Szeged-környék néhány művelődéstörténeti emléke 1500 őszétől

Zsigmond herceg mindjárt Csantavéren elköltött reggelijekor két lengyel udvarnokával — Karwattal és Pothmanskival — leül kártyázni; rövid idő alatt fél forintot veszít. Este a herceg királyi bátyjával pörgettyűs szerencsejátékot játszik. Úgy látszik, Zsigmond a szerelemben lehet szerencsésebb; ezúttal a király nyeri el fél forintját. Másnap — még mindig Csantavéren — Zsigmond herceg kemény nyolc forintért egy sötétszürke lovat, egy redariust vásároltat; a lószerszámért — zabla — és a kellő takarmányért tíz magyar dénárt fizet; a lovat hozó lovásznak ostoráért négy magyar dénár üti a markát.

3 A következő számadáskönyvi bejegyzést már november 21-én Szegeden

4 rója papírra a hercegi sáfár. A szekereken szállított málhától független a herceg— s a király — lóháton vonuló kíséretének útja és menetteljesítménye is. A két Jagelló — a hadat követve, vagy vezetve —, Budától Bácsig, majd Szegedig a következő távokat a következő idők alatt teszi meg: Buda—Dunaföldvár 82 km 2 nap Dunaföldvár—Paks 22 km 1 nap Paks—Tolna 23 km 2 nap Tolna—Kesztölc 23—25 km 1 nap Kesztölc—Bács 100 km 4 nap Bács—Csantavér 80 km 3 nap Csantavér—Szeged 50 km 2 nap A napi menetteljesítmény tehát — a „futamodásnyi" táv, a török „konak" — a középkori gördülő sereg szokásos átlaga, a körülbelül 23 km. Ez volt — a római kortól az újkorig — a lóváltóállomások átlagtávolsága; annyi, amennyit egy ló egy futamodásra megtesz.

5 A herceg nov. 21-én — alighanem estefelé — érkezik Szegedre. Nyomban felkeresi a város fürdőjét. Aranybetűs ünnepe ez a szegedi fürdősöknek! A sáfár a hercegi fürdő balneátorának fejedelmi borravalót, másfél forintot fizet; a fürdőmester inasai [in balneo duobus pueris balneatoris, qui serviebant domino principi in balneo] fél forintot kapnak. Másnap reggel egy pap keresi fel a hercegi szállást cum haspersorio, vagyis szenteltvíztartóval (hat dénár). Valószínűleg a herceg imahelyét szenteli fel. Reggeli után — a kor szokásához képest — hegedűs keresi fel Zsigmondot s szerény negyed forintért muzsikával köszönti őt. Még ugyané napon, délelőtt egy pálos kolostor remetéi

6 keresik fel őt és almával ajándékozzák meg. A herceg arra utasítja sáfárát, hogy egy forinttal jutalmazza meg a barátokat. Szegeden azidétt a kor kedvelt szobaillatosító szere, a — suffugiumhoz kellő, pézsmaillatot árasztó — truciszkusz is kapható. Gyermek, a herceg embere hat dénárért vásárol belőle. 3 Divéky A., Zsigmond lengyel herceg budai számadásai (1500—1502, 1505.). Budapest, 1914. 75. A helység neve a latin-lengyel vegyes szövegű számadáskönyvben: Czomthafegier villa. 4 „Ssgedzyn", D'wéky, i. m. 75. 5 Jankovich, M., Pferde, Reiter, Völkerstürm^. München 1971., 142—153, 223. 6 „...monachis de ordine Sancti Pauli, poma ... portaver unt..." Divéky, i. m. 76 — Gyéressy Béla szíves tájékoztatása szerint valószínűleg a sajóládi páloskolostor remetéiről van szó; nekik van birtokuk Szeged vidékén. 6