A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)
Felföldi László: Írásos dokumentumok egy mezőváros tánckultúrájáról
A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974—75/1 ÍRÁSOS DOKUMENTUMOK EGY MEZŐVÁROS TÁNCKULTŰRÁJÁRÓL FELFÖLDI LÁSZLÓ (Makó, József Attila Múzeum) Makó mezőváros törzslakosságát alkotó parasztság tánckultúrájának körvonalait a multat megvilágító szóbeli emlékezésekből, a város történetéről és múlt századi állapotáról szóló történeti munkák utalásaiból, valamint szűkszavú levéltári adatokból 1 tudjuk felvázolni. E dolgozatban ezek közül csak a táncéletre és a táncos szokásokra vonatkozó írásos dokumentumokkal fogunk foglalkozni. A parasztság táncéletéről szóló legjellemzőbb dokumentumok a közbiztonságot és az erkölcsi rendet szabályozó rendeletek, határozatok, valamint e rendeletek megsértéséről vezetett jegyzőkönyvek és tanúvallomások. Álljon itt elsőként Szentgyörgyi Mihálynak, a csanádi püspök uradalmi tiszttartójának az 1780-as évekből való parancsa, amelyben szigorúan meghagyja, hogy midőn vasárnaponként és ,,megüllő ünnepeken" a római katolikus hívek délelőtt vagy délután istentiszteletet tartanak, ,,semminemű legkisebb muzsikálás vagy más botránkoztató dombérozás" délután 4 óráig a kocsmákban ne legyen. Máskülönben ,,mind a kocsmárosok, mind a muzsikusok, nem különben a városnak elöljárói... érdemes büntetésüket az ő módjával elfogják venni." 2 A „Csavargó gonosztevők megzaboláztatásáról" szóló közbiztonsági tervezet 1806-ból szintén rendelkezik e kérdésről. Pontosan meghatározták a takarodó idejét. Télen 9, nyáron 10 órakor mind három eklézsia tornyában a legnagyobb haranggal jelt adtak. Harangozás után senkinek sem volt szabad az utcán lámpás nélkül járni és a kocsmákban tartózkodni. „A bált adó vendégfogadós egy esküdtbírát vegyen magához, aki szolgáival együtt a mulatság végéig jelen van," hogy „a mulatókat az illendőség határai között tartsa, a garázdákat zabolázza..." 3 A községi bírák és nótáriusok részére 1825- ben összeállított szabályrendeletgyűjtemény egy része is részletesen szól a közrend és közerkölcs szabályozásáról. „Tnnep és vasárnapokon minden Házi Gazda ,hozzá és házához tartozandókkal együtt a szolgai, Kézi és más egyéb dologtól ,úgy mesterségének folytatásától magát híven megtartóztassa és ki ki a maga Religiója Szerént az Isteni Szolgálatokon, Sz. Mise áldozaton, Prédikáción és Keresztényi Tanításon illendő ájtatóssággal megjelenni igyekezzen és tartozzon, és azt helyes akadály nélkül elmulatni, vagy éppen megvetni, vagy az Isteni Szolgálat ideje alatt a Korcsmákban mértéktelen étellel, itallal és más rendetlen avagy illetlen cselekedetivel magát mulatni, avagy lármákat, perpatvarságot és veszekedést indítani és támasztani ne merészeljen'..." 1 Az itt bemutatott iratok a Makói Városi Levéltárból származnak. (Továbbiakban: MVL) 2 Eperjessy K., írások a régi Makóról. Makó é. n. [1928] 14. 3 Eperjessy K., i. m. 34. 5 Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 65