A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Felföldi László: Írásos dokumentumok egy mezőváros tánckultúrájáról

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1974—75/1 ÍRÁSOS DOKUMENTUMOK EGY MEZŐVÁROS TÁNCKULTŰRÁJÁRÓL FELFÖLDI LÁSZLÓ (Makó, József Attila Múzeum) Makó mezőváros törzslakosságát alkotó parasztság tánckultúrájának körvo­nalait a multat megvilágító szóbeli emlékezésekből, a város történetéről és múlt századi állapotáról szóló történeti munkák utalásaiból, valamint szűkszavú levél­tári adatokból 1 tudjuk felvázolni. E dolgozatban ezek közül csak a táncéletre és a táncos szokásokra vonatkozó írásos dokumentumokkal fogunk foglalkozni. A parasztság táncéletéről szóló legjellemzőbb dokumentumok a közbizton­ságot és az erkölcsi rendet szabályozó rendeletek, határozatok, valamint e rendele­tek megsértéséről vezetett jegyzőkönyvek és tanúvallomások. Álljon itt elsőként Szentgyörgyi Mihálynak, a csanádi püspök uradalmi tiszttartójának az 1780-as évekből való parancsa, amelyben szigorúan meghagyja, hogy midőn vasárnaponként és ,,megüllő ünnepeken" a római katolikus hívek délelőtt vagy délután istentiszteletet tartanak, ,,semminemű legkisebb muzsikálás vagy más botránkoztató dombérozás" délután 4 óráig a kocsmákban ne legyen. Máskülönben ,,mind a kocsmárosok, mind a muzsikusok, nem különben a város­nak elöljárói... érdemes büntetésüket az ő módjával elfogják venni." 2 A „Csavargó gonosztevők megzaboláztatásáról" szóló közbiztonsági tervezet 1806-ból szintén rendelkezik e kérdésről. Pontosan meghatározták a takarodó idejét. Télen 9, nyáron 10 órakor mind három eklézsia tornyában a legnagyobb haranggal jelt adtak. Harangozás után senkinek sem volt szabad az utcán lámpás nélkül járni és a kocsmákban tartózkodni. „A bált adó vendégfogadós egy esküdt­bírát vegyen magához, aki szolgáival együtt a mulatság végéig jelen van," hogy „a mulatókat az illendőség határai között tartsa, a garázdákat zabolázza..." 3 A községi bírák és nótáriusok részére 1825- ben összeállított szabályrendelet­gyűjtemény egy része is részletesen szól a közrend és közerkölcs szabályozásáról. „Tnnep és vasárnapokon minden Házi Gazda ,hozzá és házához tartozandók­kal együtt a szolgai, Kézi és más egyéb dologtól ,úgy mesterségének folytatásától magát híven megtartóztassa és ki ki a maga Religiója Szerént az Isteni Szolgála­tokon, Sz. Mise áldozaton, Prédikáción és Keresztényi Tanításon illendő ájtatós­sággal megjelenni igyekezzen és tartozzon, és azt helyes akadály nélkül elmulatni, vagy éppen megvetni, vagy az Isteni Szolgálat ideje alatt a Korcsmákban mérték­telen étellel, itallal és más rendetlen avagy illetlen cselekedetivel magát mulatni, avagy lármákat, perpatvarságot és veszekedést indítani és támasztani ne merészel­jen'..." 1 Az itt bemutatott iratok a Makói Városi Levéltárból származnak. (Továbbiakban: MVL) 2 Eperjessy K., írások a régi Makóról. Makó é. n. [1928] 14. 3 Eperjessy K., i. m. 34. 5 Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom