A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Tóth Ferenc: A makói rév és híd

4. az átvétel után a jövőben még felmerülő és a makói Államépítészeti Hivatal által kimutatott helyreállítási és fenntartási költségeknek 20%-át Makó város az államincstárnak havi utólagos részletekben megtéríti.

93 A városi képviselőtestület 1946. júliusi közgyűlésén tartalmas vita után névszerinti szavazással dönt a híd sorsáról. Egyedül Kiss Ernő szavaz a városi birtokban tartás mellett. így ezután megszületik a véghatározat: „Makó város képviselőtestülete egyhangúlag elhatározza, hogy a város tulajdonát képező közúti Maros mederhidat és a két darab hullámtéri hidat, továbbá a Maroshíd két végénél lévő épületet, a hídvámházat és hídőrházat a magyar állam részére átadja."

94 Az államosításra 1947. szeptember 25-én került sor, a hidat a makói Államépítészeti Hivatal veszi át. Jegyzőkönyvileg kimondják, hogy „Makó megyei város közönsége a hídon gyakorolható jogáról az átadással egyidejűleg lemond az államkincstár viszont kötelezik magát, hogy az átvétel után a hídon vámszedést nem gyakorol. A hídon még végzendő helyreállítási munkák költségeiből a város az 1947. évében egyszer s mindenkorra fizetendő 20 ezer forint összeg terheli. A híd fenntartási költségeihez a város által történő hozzájárulás összege 1947. augusztus 1-től kezdődően egyenlőre évi 177 Ft-ban állaípíttatott meg."

95 A jegyzőkönyvben a híd akkori állapotáról részletes műszaki leírást találunk. A fajárom cölöpéi a kötések meglazulása következtében elferdültek, a jégtörők a jégnyomás következtében 30-40 cm-rel eltolódtak, a hídon a kiskőburkolat több helyen hiányzik, az ingák szélső állásban illetve vasékekkel rögzítve vannak, a mázolás hiányos, több helyen rozsdásodik.

96 19. A helyreállított közúti híd avatása 1948. szeptember 10-én MVL Polgrámesteri Hivatal iratai 1945. 19 732. MVL 1946. 272. Kgy. 13 009 ikt. Polgármesteri Hivatal iratai 1946. 6779. MVL Polgármesteri iratok 1947. 22 793. MVL Polgármesteri Hivatal iratai. 1947. 22 793. 55