A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Tóth Ferenc: A makói rév és híd

a révészek. 1835-ben a rév haszonbérlője törvénytelenül hajónként 30 krajcárt szedett be. Zsótér János és Kakuszi István szegedi hajótulajdonosok bepanaszolták az árendátort a megyénél. A szolgabíró a taxák szedését szigorúan betiltotta.

35 A sodronykötél díjtalan lebocsátása országosan is gyakran gondot okozott, ezért később központi rendelkezéseket is kénytelenek kiadni.

36 A napóleoni háborúk utáni pénzromlás következtében a vámtarifát többször emelték (2. sz. táblázat). A révbér fizetése alól mentesek: az egyházi renden lévők, az ország nagyjai, a nemesek, a hadi renden lévők, a szabad jász és kun kerületek lakói, a prókátorok, az orvosok, a tanulók, a koldusok, a molnárok, az őrletők a malomba menet és jövet, a mennyegzői násznép stb. Télen a jégen mindenkinek szabad az átjárás. Végezetül „meghagyatik a rév tisztségnek, hogy a felváltáshoz kívántató kisebb nemű rézpénzt, ugy mint krajtzárokat, fél krajtzárokat a kassájában elegendő mennyiségben tartson."

37 1835-ben a rév „oly rossz állapotban vagyon, hogy a dolgoknak ily fekvésében az általjárásnak végképpeni megszüntetése előre látható."

38 A 19. század második felében a csanádi rév már valóságos virágkorát éli, a gazdasági kapcsolatok, a kereskedelmi forgalom egyre emelkedik. A rév 1600 forintos évi fenntartásával szemben a bevétel 5-6000 forint.

39 A magyarcsanádi komp mérete 1887-ben: hossza 15,40 m, magassága a be és kijárónál 0,79 m, oldalmagasság 1,10 m, fenékszéle 4,94 m, 8/30 ctm erős fenyőpallóból, 11/10 ctm erős tölgyfa bordákkal, egy-egy borda távolsága 0,70 m, a komp be és kijárója egy-egy 30/28 ctm erős tölgyfa szegély küszöbbel , mellyek a két hossz szegély gerendánál ugyancsak által összve kötve vannak, továbbá két 15/15 ctm erős tölgyfa oszlop egy-egy vas csigával, melyben 4 ctm erős sodronykötél mozog.

40 Az engedélyezett terhelést a 3. sz. táblázat tartalmazza. A növekvő forgalom következtében már a reformkorban felmerül az állandó híd építésének gondolata. Csanád vármegye a Kamarához , Torontál vármegye a Helytartótanácshoz fordult ez ügyben.

41 A megvalósulásig több mint hatvan év telik el. Az államkincstártól Csanád megye 40 000 forintért megvásárolja a révvámjogot, és fedezi a hídépítés költségeit is (175391 forint). A vasbeton pilléreket — miként a makói hídnál — Zielinszky Szilárd tervezi. A mederhíd acélból készült, a három régi ártéri híd továbbra is faszerkezetű maradt. Felépítésétől, 1894-től 1918-ig jelentős forgalmat bonyolított le. Ezt követően csupán a kettős birtokosok használták. 1942. őszén egy vihar során az aláaknázott híd Románia felőli szakasza felrobbant. 1944-ben a közúti híd mellé a szovjet műszaki alakulatok pontonhidat építettek. A híd megmaradt acélszerkezetét Romániával történt megállapodás értelmében 1956-57-ben a Hídépítő Vállalat bontotta le. A Hódmezővásárhely-MakóNagyszentmiklós közötti vasútvonal felépítésekor, 1903-ban Magyarcsanádnál vasútihíd is létesült. Ennek Románia felőli szakaszát 1919-ben felrobbantották. Helyreállítására nem került sor. Közös megegyezés alapján 1956-ban a MÁVAG bontotta le. 35 CsmL Csanád megyei közgy. jzk. 1835. 1375, 1900. 36 Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium 1869. 2362, az 1890. I. Te. és a Kereskedelmi Minisztérium 1892. 45 380. sz. rendelkezése. 37 CsmL Csanád megyei közgy. jzk. 1813. 203. 38 CsmL Csanád megyei közgy. jzk. 1835. 2045. 39 CsmL Csanád vármegye alispánjának iratai 1884. 356. 40 CsmL Csanád vármegye alispánjának iratai 1887. 5460. 41 CsmL Csanád vármegyei közgy. jzk. 1836. 974, 1828. 36