A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)
Horváth Ferenc: Szer plébániatemploma és a település középkori története
15. Matthes Zündt, 1567. 16. Wolfgang Lazius, 1570 után. nyilván jobb is — mint a falvakban) 157 : az iskola megléte is a település mezőváros jellege mellett szól. Ide kapcsolódik az adat, mely szerint 1531-ben — Antonius Blasy de Zeer a váci egyházmegyéből — a krakkói egyetemen tűnik föl, s 1533-ban a magyar tanulók házának elöljárója (senior) volt. 158 A fentieket összegezve megállapíthatjuk, hogy Szer a XV. században és a XVL század elején olyan alföldi mezőváros volt, mely földesúri joghatóság alatt állt, vámszedési és vásártartási joggal rendelkezett, s fejlődését kedvező földrajzi fekvésen túl a bencés monostor s a Szeri Pósák itteni uradalmi-igazgatási központja, gazdasági tevékenysége segítette elő. E fejlődést, mely hiányos adatainkkal is jól követhető, két esemény szakította meg a XV. század végén, illetve a XVI. század elején. 1471-ben ugyanis IV. Istvánnal kihalt a Szeri Pósa család, s Mátyás király Szer mezőváros felét a többi Pósabirtokkal együtt guti Országh Mihálynak és Ongor Jánosnak adományozta. 159 A monostort a szerzetesek — nem tudni mi okból — feltehetően már ezt megelőzően elhagyták, ugyanis 1388 után többé nem említik. 160 Az új birtokosok feltűnése s a monostor elnéptelenedése lényegesen nem befolyásolta a település élete alakulását. A XVI. század elején is jelentős hely, mikor rövid ideig itt tartózkodott II. Ulászló király is, 161 de ugyanerre mutat a település viszonylag nagy kiterjedés! területe is (V. tábla). A végzetes törést az 1526. szeptember 27-28-án itt átvonuló török seregek pusztítása okozta a település életében, mikor a „Szír, Szenta, Patka, Perlek, Peszír, Kanika, Kecskemet és Feleghasz néven ismeretes és a szerencsétlen magyarságnak lakhelyéül szolgáló és megerősített városok — melyek fegyverekkel és egyéb hadi szerekkel s gazdag kereskedőkkel bővelkedő helyek valának — mind meghódoltak." 162 A pusztulást követően Szer ezúttal még újjáépült, korábbi jelentőségét azonban végleg elvesztette. „Villa"-ként is csak két esetben említették (1571, 1611) 163 157 Fügedy E., i. m. (Tört. Sz.) 335. 158 Schrauf, K., Regestrum Bursae Hungarorum Cracoviensis. Bp., 1893. 28 és 136. 159 Pesty F., i. т., 428—435. 160 Karácsonyi, 11. 161 Divéky A., i. m. 76. 162 Kemálpasazáde, i. m., 270. 163 Hornyik J., i. m., 138, 143. 372
