A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Horváth Ferenc: Szer plébániatemploma és a település középkori története

rész."

102 Ugyanerre mutat, hogy Kalán (1181-1218) pécsi püspök volt; Pósa fia II. Nana (1248-1266) a pécsi káptalan világi tagja, birtokait Baranya megyében koncentrálta, s 1266-ban Cselén lakott („Nomina autem aliorum praediorum sunt haec: in Comitatu de Barana Cheley, cum omnibus pertinentiis suis, excepta parte Monasterii sui de Scer, in qua locus est suae curiae").

103 Mivel a nemzetség öt ágának ősei 1170-1200 körül éltek, a közös ős így az 1140-1170, legfeljebb 1110-1140-es években élhetett. Karácsonyi erre az időre teszi Szermonostor építését,

104 s ez számunkra azért is figyelmet érdemlő, mivel közel áll az első monostorépület (ún. Sankt-Gallen-i periódus) XI. század végi régészeti datálásához.

105 E monostor építése minden valószínűség szerint a XII. század végi Kalánok ősével hozható kapcsolatba, így ennek építési ideje az említett 1110-1140-es időszak helyett a XI. század végére módosítja a közös ős élete idejét, s ez egyben a Kalánok itteni birtoklásának legkorábbi megfogható — régészeti — adata is. Teljes bizonyossággal tehát csak annyit mondhatunk, hogy a Tisza-menti birtokokat a Kalán nemzetség a XI. század végén már biztosan kézben tartotta. A XIII. századi nemzetségek — birtokaik örökjogát hangsúlyozandó — Géza fejedelem és I. István-kori birtokszerző őseik nevét viselték.

106 Ha Anonymus korában a Kalán nemzetség birtokaik megszerzését — régi hagyományból merítve — Ond, illetve Ete vezéreknek tulajdonította, értelmetlennek látszik, hogy mégis Géza, illetve I. István-kori elődeik nevét használták. A birtokszerzés honfoglaláskori ősökre történő visszavezetése Anonymus szándékos — nyelvezetében is kimutatható

107 — archaizáló törekvéséből fakad, s ugyanennek tudható be, hogy nem említi, de egy kiemelkedő honfoglaláskori esemény elbeszélésével mintegy nyilvánvalóvá igyekszik tenni a korában közismert és jelentős Szermonostora e helyen történt felépítésének indítékát.

108 A Gestában bőségesen szereplő — többnyire azonosítható — földrajzi nevek késztették a kutatást arra, hogy a szerző személyét a Bor-Kalán nemzetséggel kapcsolatban álló körökben,

109 sőt a genus tagjai között keresse.

110 E feltételezések azonban még bizonyítás esetén sem döntenék el az ide vonatkozó részletek hitelessége kérdését, hiszen a tendenciózus adatközlés gyanúja (s a hagyomány kétes forrásértéke általában) fokozott óvatosságra int bennünket. Annál is inkább, mivel egy ponton az olykor végletes eredményeket hozó, két évszázados Anonymuskritika is azonos véleményen van: P. mester saját kora birtokviszonyait vetítette vissza a IX-X. századba.

111 Felmerül tehát a kérdés, hogy kinek a birtokában volt a X. században Szer környéke — ha a Kalán-ősök jelenléte biztosan nem mutatható ki. A X. század 102 Karácsonyi, 11. 103 F., 1V./3. 315. és IV/2. 25. Nem hivatkozunk itt Nana de zer de genere Kalan (1135) pécsi püspökre {Koller J., História Episcopatus Quinqueecclesiarum VII. 345. Pesthini 1812) mivel az adatot nem tudtuk ellenőrizni. 104 Karácsonyi, 11. 105 Trogmayer O., i. m. 3. 106 György Gy., i. m. (1970) 228, Eth. 76 (1965) 421 ; Tanulmányok, 72. jegyzet) 14. 107 Horváth J.—Székely Gy. (szerk.), Középkori kútfőink kritikus kérdései. Memoria Saeculorum Hungáriáé. 1., 54—55. Bp. 1974 (továbbiakban: Középkori kútfőink). 108 U. o., 100., valamint György Gy., ItK, 1970. 10. 109 György Gy., i. m. (Műemlékvédelem, 1959) 195. 110 Karsai G., Ki volt Anonymus? Középkori kútfőink, 56 (Nyilván tévedésből PósátlI. Nana fiaként említi). Fehér M. ellenőrizhetetlen adatát — mely szerint Anonymus Nana fia Pósával azonos — a kutatás nem fogadja el. V. ö., Horváth /., Anonymus és a Kassai Kódex. Középkori kútfőink, 81—112., Borsa G., A Kassai kódex hitelességéről. MKsz. 1972. 88—90. 111 V. ö., Középkori kútfőink, 48. 367