A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Horváth Ferenc: Szer plébániatemploma és a település középkori története

korában még élő — családi hagyományban vagy névmagyarázó népetimológiában, népmondában gyökerezik.

80 A magunk részéről a helynév keletkezését illetően inkább az említett nyelvészeti és régészeti adatokra hívjuk fel a figyelmet, melyek önmagukban természetesen nem tekinthetők az Anonymus-idézetben leírt esemény hitelét támogató vagy cáfoló érveknek. A korai település nyomai a kolostor nyugati szárnya alatt kerültek elő. A különböző korú árkokból álló rendszer feltárt részletei egyértelmű rétegviszonyok ismeretében a már említett X. századi temetkezésekhez tartozó telep maradványainak tarthatók.

87 Az ilyen árokrendszerek — az eddigi megfigyelések szerint — a jelentősnek tartható állattartással voltak kapcsolatban.

88 A felszíni telepnyomok több mint egy kilométer hosszúságban húzódnak ÉNy-DK-i irányban a magaspart mentében, ÉK-DNy-i irányú kiterjedésük a Kisznertanya és a Magony-tanya között 600 méter körüli. E területen belül a felszíni leletek alapján is elkülöníthetők a település egyes Árpád-kori részei (V/a-b t.) A viszonylag nagy területen jelentkező, de több elkülönülő pontban sűrűsödő telepjelenségek a többi alföldi Árpád-kori település szerkezetéhez hasonló elrendeződést takarnak: a nagy kiterjedésű, lazán kapcsolódó, szétszórtnak látszó településforma általános volt e korszakban.

89 A falu első, patkós szentélyzáródású egyhajós kőtemploma (16 x 10 m) — melyet később homlokzati toronnyal bővítettek — az ásató Trogmayer Ottó meghatározása szerint a X-XI. század fordulóján épült.

90 A templom, mint sok más Árpád-kori település esetében, itt is a falu centrumalkotó tényezőjét jelentette. A körülötte elterülő -- S-vcgű haj karikákkal és fonott gyűrűkkel keltezett — soros rendszerű temető kulcsfontosságú a település korai története tisztázásánál. A helyi lakosság ugyanis az említett X. századi temetkezőhely elhagyása után, a templom felépülésével egyidőben kezdett ide temetkezni, így a X. századi temető záródása jelzi a templom építése s a körülötte levő legkorábbi sírok idejét.

91 A közvetlen környék korai időszakára vonatkozó történeti adatokkal alig rendelkezünk. A birtokviszonyokat illetően biztosan csak a XIII. századtól kezdődően tudunk tájékozódni. Az első adatközlő ez esetben is Anonymus, aki feljegyezte, hogy a szeri gyűlést követően Árpád,...azt a helyet Ondnak, Ete apjának adta a Tiszától a Botva-mocsárig és a Körtvélytótól Alpár homokjáig. Utóbb pedig bizonyos idő elteltével Ond fia, Ete sok szlovént gyűjtött össze, s Alpár vára meg a Bőd-rév között igen-igen erős földvárat építtetett, melyet a szlovének a maguk nyelvén Csongrádnak, azaz fekete várnak neveztek."

92 Anonymus szerint Ondtól, Ete apjától származott a Kalán nemzetség;

93 a Gesta 47. fejezetében azonban azt is elmondja, hogy Árpád Ete fiának, Ődnek a Duna mellett adományozott földet, ahol Ód „várat épített, melyet közönségesen Szekcsőnek nevezett azért, mert ott magának széket és állandó lakot állított."

94 Az eddigiekből tehát a Kalán nemzetség első három generációját jelentenék Ond fia Ete és Ete fia Ód. 86 U. ő., Pusztaszer. Műemlékvédelem 1959. III. évf. 4. sz. 195. 87 Különböző korú árkok rendszere, melyet ugyancsak különböző korú kemencék rétegeztek felül. Mindezt zárta a konyha és a refektórium padlószintje, melyet a pusztulás (1241) utáni sírok vágtak át. 88 Kovalovszky /., Orosháza és környéke a magyar középkorban. Orosháza története. I. Orosháza, 1965. 185., Méri I., Az árkok szerepe Árpád-kori falvainkban. AÉ. 89. (1962) 217. 89 Kovalovszky J., Középkori falvak régészeti kutatása. Rég. Füz. II. 13. (1971) 26. 90 Trogmayer O., Szer monostora. Művészet. 1973. XIV. évf. 8. sz. 3. 91 A temető feltárása folyamatban van, v. ö. 83. jegyzet. 92 Győrffy Gy., A magyarok elődeiről, 124. 93 U. o., 101. 94 U. o., 129. 364