A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Tóth Ferenc: A makói rév és híd

3. A Rónay-féle köteles rév. Mátéffy Pál: Makó városához tartozó belső legelő föld. 1857. Részlet. (József Attila Múzeum). 1858 2000 1859 2000 1860 2400 1861 2400 1862 2400 1863 3000 1864 3000 1865 3000 1866 3400 1867 3400 1868 3400

25 A 19. század közepétől a makói hagyma iránt rohamosan megnőtt az érdeklődés, a külföldi piacokon is keresett cikké válik. Az 1859. és az 1866. évi olasz-osztrák háború következtében az olasz hagyma helyett a makói bevonul az osztrák és német piacokra. 1861-től a belső legelők felosztásával a makói hagymakultúra kerti műveléséből szántóföldivé válik. 1858-ban elkészül a Bécs-Budapest-Szeged-Temesvár vasútvonal, így ettől kezdve a makói terményeket csak Szőregig kell szekéren szállítani. A szemlátomást növekvő forgalom lebonyolítására a kompközlekedés már nem elégséges: kőburkolatú útra, állandó hídra és vasútra van szükség. Ezt az előrelépést követeli meg a kor közlekedésének technikai szintje is. A kompközlekedésnek sok hátránya van: lassú, a jégzajlások, de sokszor az áradások idején sem üzemel, éjjel nem működik. A Maros с lap munkatársa szerint : „Mi, kik csak azon nyomorúságnak voltunk részei, hogy a csütörtöki postát délután, a péntekit pedig szombaton kaptuk meg a Maros áradása miatt, de mit mondjanak 25 MVL Fahíd építése. Kigyűjtött iratok. 1868. április 17-i az állandó híd tárgyában tartott értekezlet. A szerződést alkalmanként 3 évre kötötték. 32