A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Péter László: A Hunyadi János sugárút története

tes bérházát a 4. sz. alatt. 1927-ben épült Zöld Jenő törvényszéki bírónak ugyancsak háromemeletes bérháza a 15. sz., Víz-előtti ház helyén. 1928-ban a 22. sz. alatti háromemeletes lakóházat Vidákovits Kamilló sebészprofesszor építtette. 1929-ben a 8. sz. alatt kétemeletes lakóházat emeltetett — bizonyára saját tervei alapján — Czigler Arnold építészmérnök. Ugyancsak 1929-ben épült föl a Hámán Kató utca sarkán a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola mai épülete : ekkor költözött idea szomszéd 76. sz. alól a tanítóképző intézet. 1931-ben épült a 43. sz. egyemeletes ház, Farkas Béla egyetemi tanáré, s a mellette levő 45. számú, Báló Istváné. 1937-ben készült el az 1. sz. ház helyén az OTI (később SZTK, ma Városi Szakorvosi ) Rendelőintézet (Kopeczky Raoul tervei alapján). 1942-ben épült a 20. sz. alatti háromemeletes lakóház (tervezője és tulajdonosa Meder Dániel). A mellette levő 18. sz. házat szintén ő alapozta, és építtette az első emeletig. Az ötvenes években húzták föl rá a többit. Ezek az építkezések alaposan megváltoztatták az utca elejének képét. A fölszabadulás után, kisebb fölújításokat nem számítva, csak 1957-ben épült az utca első új háza, a már említett 11. számú. 1958-ban SZTK-bővítés címén épült föl a szintén Víz-előtti 3. sz. ház helyén az orvosi ügyeletnek és a felnőtt ideggondozónak a rendelőintézettel egybeépült kétemeletes épülete, Illés Lajos építész tervei alapján. 1960 és 1962 között épült föl a 33—47. sz. házak mögötti tömbbelsőben 3 háromemeletes lakóház Komáromy Jánosné építész tervei szerint. (Ezt a háztömböt a 41. sz. házban négy évtizeden át lakott Csef kó Gyuláról, nyelvünk és művelődéstörténetünk nagy tudósáról Csefkó udvarnak kellene nevezni.) Ugyanekkor épült be a 39. sz. foghíj a mai háromemeletes lakóházzal Rátky György építész és Szélpál Jenő tervei szerint. Az 52—66. sz. házak mögötti tömbbelső 2 négyemeletes épületben 144 lakást jelent. 1965-ben lett készen, Kakuszi József tervei szerint. 1965—66-ban újabb 3 négyemeletes, 240 lakásos lakóépület emelkedett a 49—63. sz.. házak mögött; tervezőjük Rédai Ferenc. Végül a negyedik tömbbelső beépítésére 1967 és 1972 között került sor a 65 — 77. sz. házsor mögött : Kakuszi József tervei szerint 5 négyemeletes 194 lakásos ház épült ide. Az utca legnagyobb épülete az 1967-ben fölépült 52—54. sz. nyolcemeletes, 32 lakásos ház a Bécsi körút sarkán, a már szintén említett Anna-presszóé. Bocskai (Bachesz) János építész eredetileg négyemeletesre tervezte, majd Kellner János és Szögi Ferenc építész nyolcemeletesre dolgozta át. 1975-ben épült a 21. sz. alatti háromemeletes társasház Takács Máté építész tervei szerint. 6. Az Építési törzskönyvből és különféle címtárakból összeállítottam az utca 1883 és 1947 közötti lakóinak névsorát. Az adatok esetlegességei, hiányai, pontatlanságai ellenére tanulságosan bontakozott ki, hogy társadalmi színképében a Víz után miként vált a még mezőgazdasági jellegű utca a század elejétől egyre gyorsuló ütemben értelmiségi és alkalmazotti arculatúvá. Eltűntek a gazdálkodók, csak hírmondó maradt mára belőlük, el a bormérők, kovácsok, bognárok, kékfestők; helyükbe vasutasok, postatisztviselők, bírók, katonatisztek, egyetemi tanárok települtek. Ez egyszersmind jelzője annak is, hogy meggyorsult az utca lakóinak, az ide-oda helyezgetett tisztviselőknek, az albérletüket gyakran változtatgató alkalmazottaknak cserélődése is: meglepő, hogy néhány év leforgása alatt is mennyire kicserélődtek egy-egy ház lakói. A 2. sz. házban, a mai Bolyai kollégiumban, a század elejétől a húszas évek 20