A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)
T. Knotik Márta: Dél-alföldi szőtteskendők
Mintázatuk vagy végigvonul az abrosz ill. a szőttes teljes hosszán vagy annak csak két végét díszíti. Előbbiek általában többsoros, geometrikus vagy növényi díszű csíkokból állnak, míg az utóbbiak tömör csíkozásúak. Vizsgálandó abroszaink alapszövetéhez használt len- és kenderfonalak a türülközőhöz hasonlóan fehérítétlenek, a pamutfonalak fehérek. Mintázásuk pamut-vetülékkel történt. A leszabott szőttes darabokból kettőt, egy esetben hármat toldottak össze. A toldás általában egymásra csúsztatott varrással, szegőátöltéssel készült. Az abroszok végeit inkább szegték, néha roj'tozták. A behajtott szegest — egy kivételével — szegő átöltéssel készítették. A leírásokban itt is csak a felsoroltaktól eltérő megoldásokat említjük. 32. Hódmezővásárhelyi tanyák. Az alapszövet sűrűszövésű, vastag lenvászon, mely egész hoszszában díszített. A fogazott szélű, csillagos csíkok és a keskeny fogazás piros-kék színben váltják egymást. Szövésük külön mintázó-vetülék alkalmazásával történt. Ebből a 45 cm-es, keskeny szőttesből három szelet toldottak össze kék pamuttal, keskeny hurkolt kötéssel 39 . A 190 cm hosszú abrosz két végét keskeny subrika 4 " díszíti, mely alatt a len láncok szabad rojtot képeznek. (Szegedi Múzeum 52. 1281. 1. ltsz.) 33. Pitvaros. Az alapszövet közepes sűrűségű, vékony pamutvászon, mely egész hosszában díszített. A szélesebb és keskenyebb, kék-piros-fehér, apró geometrikus díszű csíkok egymással váltakoznak. Szövésük részben ripszkötésű, részben külön mintázó-vetülék alkalmazásával történt. Ebből az 58 cm széles szőttesből két szelet toldottak egymáshoz egy piros-kék sávos, szövött szalag 41 közbeiktatásával. A 145 cm hosszú abrosz két végét beszegték. (Szegedi Múzeum 52. 1280. 1. ltsz.) 34. Hódmezővásárhely. Az alapszövet sűrűszövésű, vékony kendervászon, mely két végén egyformán díszített. Tenyérnyi széles díszítősávja piros-fehér tömör és kockás csíkokból áll, közepén leveles ághoz hasonló beszövéssel. Szövése ripszkötésű. Ebből az 56 cm széles szőttesből két szelet toldottak egymáshoz. A 177 cm hosszú abrosz két végét szálvonással szegték. (Hódmezővásárhelyi Múzeum 74 11. 1. ltsz.) 35. Makó. Az alapszövet sűrűszövésű, vastag kendervászon, mely két végén egyformán díszített. A piros-fehér 42 , fogazott és kockás díszítősáv mindössze 4,5 cm széles. Szövése ripszkötésű. Ebből az 58 cm széles szőttesből két szélt toldottak össze. A 168 cm hosszú abrosz két végét beszegték. Szélére piros pamutból, laposöltéssel varrták be az írott В L névbetűket. (Makói Múzeum 74. 158. 1. ltsz.) 36. Makó. Az alapszövet közepes sűrűségű, vastag kendervászon, mely két végén egyformán díszített. A piros-fehér 43 , fogazott szélű, tömör díszítősáv mindössze 3,5 cm széles. Szövése ripszkötésű. Ebből az 55 cm széles szőttesből két szelet toldottak egymáshoz. A 190 cm hosszú abrosz két végét beszegték. (Makói Múzeum 73. 598. 1. ltsz.) 37. Hódmezővásárhely. Az alapszövet sűrűszövésű, finom lenvászon, mely egész hosszában díszített. A kék-piros-fehér, fogazott szélű, keskenyebb és szélesebb csíkozás levegősen váltja egymást. Szövésük részben ripszkötésű, részben mintázó-vetülék alkalmazásával történt. Ebből a 65 cm széles szőttesből két szelet toldottak össze. A 162 cm hosszú abrosz végeit két sor szálvonással szegték be. (Hódmezővásárhelyi Múzeum 74. 82. 1. ltsz. Törzsanyag.) 38. Szarvasi tanyák. Az alapszövet sűrűszövésű, vékony kendervászon, mely egész hosszában díszített. Ez a díszítés három, 30 cm-enként ismétlődő, fehér 44 geometrikus csíkból áll és az anyag két végén a tenyérnyi széles fehér, pamut-bevetésű sáv hófehér alapja fogja össze a kék-piros csillagokat, négyzeteket. Szövése részben vászonkötésű, részben külön mintázó-vetülék alkalmazásával történt. Ebből az 58 cm széles szőttesből két szelet toldottak egymáshoz illesztő varrással és illesztő öltéssel. A 162 cm hosszú abrosz két végén a két sor szálvonás alatt a kender láncokat szabadonhagyták rojtnak. (Szegedi Múzeum 52. 1283. 1. ltsz.) 39. Apátfalva. Az alapszövet közepes sűrűségű, vékony lenvászon, mely teljes hosszában díszített. A kék-fehér színű, fogazott szélű csíkok és csillagos sávok levegősen váltják egymást. Szövésük részben ripszkötésű másrészt külön mintázó-vetülék alkalmazásával történt. Ebből az 58 cm széles szőttesből két szelet toldottak egymáshoz. A 180 cm hosszú abrosz végeit beszegték. (Szegedi Múzeum 52. 1278. 1. ltsz.) 39 Ferencz K., A tűzött csipke. Bp. 1937. 66 1. és Csil/éry K., A Faddon használatos tűzött csipkék készítésmódja. Népr. Ért. 1958. 197 1. 40 Ferencz K.—Palotay G., i.m. 41 A szövött szalag anyaga pamut. 42 A fehér vetülék: cérna. 43 A fehér vetülék: cérna. 44 A fehér cérna: három alapfonalból cérnázott. 182
