A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)
T. Knotik Márta: Dél-alföldi szőtteskendők
tétlenek, míg a pamutfonalak és cérnák 14 fehérek. Az ebből eredő tónuskülönbség kihasználásáról később szólunk. A szőttesek mintázása mindenesetben pamutvetülékkel történt. A leszabott törülközők végeit szegték, a díszesebbeket rojtozták. Előbbi megoldásnál mindig behajtott szegest és szegőátöltést alkalmaztak 15 . Rojtjaik hosszát nem jelöljük mivel azok mind megkoptak. A leírásokban tehát csak az itt felsoroltaktól eltérő megoldásokat említjük külön. /. Szeged. Az alapszövet közepes sűrűségű, vékony kendervászon, melynek fele díszített. Mintája lazán eínelyezett, vászonkötésű, 16 piros-kék sima-csíkozás. Ebből a 47 cm széles szőttesből szabták le a 85 cm hosszú törülközőt. Díszített végén a kenderláncokból 4—4 darab adja a csavart rojtot. Másik vége szegett. (Szegedi Múzeum 52. 1308. 1. Itsz.). 2. Békéscsabai szállások. Az alapszövet közepes sűrűségű, vékony pamutvászon, melynek két vége egyformán díszített. Mintája három sorban elhelyezett kék-piros-fehér-sárga 17 , fogazott szélű geometrikus csíkokból áll. Szövése részben ripszkötésű 18 , másrészt külön mintázó-vetülék 19 alkalmazásával történt. Ebből a 61 cm széles szőttesből szabták le az igen hosszú, 168 cm-es törülközőt. Két végének szegesét gépöltéssel, sárga fonalból, díszesen varrták végig. (Szegedi Múzeum 53. 11. 1. Itsz.) 3. Szeged. Az alapszövet sűrűszövésű, vékony, pamuttal vegyes lenvászon, melynek egyik vége díszített. Mintája lazán elhelyezett, ripszkötésű, piros 20 csíkokból áll. Ezek tömörségét helyenként úgy lazították, hogy minden második ripszbordát vászonkötéssel helyettesítették. Ebből a 48 cm széles szőttesből szabták le a 85 cm hosszú törülközőt. Díszített végén a pamutláncokat szabadon hagyták rojtnak. Másik vége szegett. (Szegedi Múzeum 52. 1307. 1. Itsz.). 4. Törökkanizsa. Az alapszövet sűrűszövésű, vékony, pamuttal vegyes lenvászon, melynek egyik vége díszített. Mintája az előzőével majdnem megegyezik, szövése ugyanaz. Ebből a 48 cm széles szőttesből szabták le a 87 cm hosszú törülközőt. Díszített végén a pamutláncokat szabadon hagyták rojtnak. Másik vége szegett. (Szegedi Múzeum 52. 1312. 1. Itsz.). 5. Makó. Az alapszövet sűrűszövésű, vékony, pamuttal vegyes kendervászon, melynek egyik vége díszített. Díszítő sávja ripszkötésű piros-fehér, fogazott és kockás csíkokból áll. Ebből az 56 cm széles szőttesből szabták le a 92 cm hosszú törülközőt. Díszített végén a háromsoros szálvonás 21 alatt a kenderláncokat szabadon hagyták rojtnak. Másik vége szegett, sarkában piros pamutból, laposöltésű, írott В L betűk. (Makói Múzeum 73. 599. 2. Itsz.). 6. Makó. Az előző párdarabja, a mintázatban kevés eltéréssel. (Makói Múzeum 73. 599. 1. Itsz.). 7—8. Hódmezővásárhely. Az alapszövet sűrűszövésű, vékony kendervászon, тг1упек fele díszített. Mintája lazán elhelyezett, ripszkötésű, piros-fehér 22 fogazott szélű és tömör-csíkozás. Ebből az 57 cm széles szőttesből szabták le a 103 cm hosszú törülközőket. Két végükön a háromsoros szálvonás alatt a kenderláncokat rojtnak szabadon hagyták. (Hódmezővásárhelyi Múzeum 62. 14. 2. és 62. 15. 3. Itsz.). 9. Hódmezővásárhely. Az alapszövet sűrűszövésű, finom lenvászon, melynek fele díszített. Mintája lazán elhelyezett ripszkötésű, kék-piros-fehér, fogazott szélű és tömör-csíkozás. Ebből az 56 cm széles szőttesből szabták le a 87 cm hosszú törülközőt. Díszített végén a lenláncokból hat darab, megsodorva, alul csomóra kötve adja a rojtot. Másik vége szegett. (Hódmezővásárhelyi Múzeum 57. 137. 2. Itsz.). 10. Hódmezővásárhely. Az alapszövet sűrűszövésű, vékony kendervászon, melynek egyik vége díszített. Mintája lazán elhelyezett, kék-piros-fehér, fogazott szélű és geometrikus csíkokból áll. 14 Az alapszövetekhez használt cérnák mind S sodratúak. A díszítés cérnáinak ettől eltérő szerkezetét a jegyzetek tartalmazzák. (A cérnázás két vagy több fonal egyesítése, mely Z vagy S sodrattal készülhet, általában ellenkező irányú, mint a cérnát alkotó fonalak sodrata.) 15 E varrásokat és öltéseket szerző ismertette a MFMÉ. 1969/1. 22. 16 Ez a legrégibb és legegyszerűbb kötés. Mind a lánc-, mind a vetülékfonalak helyzetüket állandóan változtatják, felváltva szín- és fonákoldalon fekszenek: egyenlő oldalú kötés. A legszilárdabb szerkezetű kötés. Szemmáry L., Kötéstan. Bp. 1959. 17. 1. 17 A fehér és kék vetülék: cénra, a sárga cérna: egy fonal és egy cérna összecérnázása. 18 Jelen esetben a vászonkötésnek az a formája, amikor két vagy több láncfonalat azonosan kötnek, ezt hosszripsznek nevezzük. (Lásd még cikkünk 18. oldalát.) 19 Lásd a Magyar Osztály gyűjteményének gyarapodása 1970—-1972-ben: Horváth T.—N. Fülöp K., A textil gyűjtemény gyarapodása. Népr. Ért. 1973. 136 1. és cikkünk 19. oldalát. 20 A piros fonalat kettesével vetették be. 21 Ferencz K.—Palotay G., Himzőmesterség. Bp. 1932. 22 A fehér vetülék: cérna. 172
