A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)
T. Knotik Márta: Dél-alföldi szőtteskendők
márl835-ben arról panaszkodik 7 , hogy Makón inkább a takácsok, mint az asszonyok szőnek. Az általunk bemutatásra kerülő szőttesek és adatgyűjtésünk 8 mégis azt bizonyítja, hogy a ház felszereléséhez tartozó, legszükségesebb vászonneműek a múlt század második felében még otthon készültek. Sőt a megye tót-ajkú falvaiban századunk első évtizedeiben is maguk szőtték a díszes törülközőket, abroszokat és szakajtóruhákat. A tótkomlósi asszonyokról Gajdács Pál 1896-ban írja 9 , hogy a fonás és szövés ismeretét a felföldről hozták magukkal „igen szép asztalkendőket, térítőket és törülközőket készítenek". Az ötvenes évek táján ugyan kezdték elhagyogatni a szövést a gyári vásznak elterjedésére, de az 1887-es iparkiállítás hatására újra szőni kezdtek 10 . Szőtteseink a szegedi, hódmezővásárhelyi és makói múzeumok néprajzi gyűjteményéből kerülnek bemutatásra. A darabokat, eddigi gyakorlatunk szerint folyamatosan számoztuk, e számozást használtuk a képeknél 11 és az anyag-elemzési táblázatnál 12 is. A tárgyleírásoknál elsőnek a gyűjtési helyet jelöljük meg. Anyaguk, díszítésük, szabásuk, méretük, megvarrásuk leírása után a darabok őrzési helyét és leltári számát tüntetjük fel. A szőtteskendőkhöz keskeny széleket szőttek, mintázásuk arányát ahhoz szabták, hogy törülközőre, abroszra vagy szakajtóruhára való készül-e belőlük. Ezek kiszabása egyszerű feladat. Mindig a teljes vászonszélességet használják fel, melyből a törülközőhöz és szakajtóruhához egy szél elegendő. Az abroszokhoz pedig annyi szél szőttest szabnak le és toldanak egymáshoz, amennyi az abrosz szélességéhez szükséges. így a kendővégek rojtozásán és szegesén kívül még a toldás is lehetőséget ad a díszítésre. TÖRÜLKÖZŐK A szőtteskendők közül a törülköző kiszabása a legegyszerűbb. A megszőtt vászonból csupán a törülköző hosszát szabják le, míg szélességét a vászonszélesség adja. A díszített szőtteseknél azonban a leszabható hossz is adott, mivel a beleszőtt díszítősávokhoz kell igazodnia. így a törülközőnek vagy csak az egyik végére (1), vagy mindkettőre (2) jut díszítés attól függően, hogy szövéskor hogyan helyezték el a mintasávokat. Mintázatuk általában tömör sávot alkot, de levegősen elhelyezett sorai akár a törülköző hosszának felét is betölthetik. A díszítő-sávok többsoros, sima, geometrikus, vagy növényi díszű csíkokból állnak. Vizsgálandó darabjaink alapszövetéhez használt len- és kenderfonalak 13 fehérí7 Szirbik M., Makó várossának közönséges és az abban levő Reformata Ekklésiának különös leírása. Makó. 1835. 38. 8 Az adatgyűjtést Sándorfalva, Tápé, Makó, Apátfalva, Hódmezővásárhely, Tótkomlós, Pitvaros, Csanádalberti helységekben végeztem. 9 Gajdács P., Tót-Komlós története. Gyoma 1896. 10 A tót-ajkú lakosság házi készítésű szőtteseinek virágkorát Tábori György (im. 283.) is a 19—20. század fordulójára teszi. 11 A felvételek (7—11, 37, 40, 42, 49—50 kivételével, melyeket Égető János készített) és a képek Toppantóné Nagy Czirok Anikó munkái. 12 A szőttesek anyag és sodrat meghatározását Készei Péter (Szeged, JATE) végezte. A meghatározásokat a táblázat összegezi, míg a díszítés cérnáinak szerkezetét a lábjegyzetek tartalmazzák. 13 Az alapszövetekhez felhasznált fonalak és a cérnák alapfonalai kivétel nélkül Z sordatúak, míg a díszítés cérnáihoz alkalmazott alapfonalak között vannak kivételek, ezeket a jegyzetek tartalmazzák. (A fonalnak két irányú sodrata lehet. Az elemi szálak csavarodási irányának megfelelően Z vagy S sodratú.) 170
