A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Juhász Antal: A parasztság tárgyi ellátottsága

13. Istálló — szín — disznóól: (Szatymaz III. 269.) Az egy födél alá épült istálló, szín és disznóól a század elején épült. (13. kép) Egy másik, a lakóházra merőlegesen fekvő melléképületet Csányiék elbontottak, mert nem volt szükségük rá. 1927. február 2-án volt Csányi Antal és Szőke Erzsébet esküvője. A vőlegény egy öltözet munkaruhán, lábbelin, pár darab fehérneműn kívül semmit nem vitt a házasságba. Évek múlva, mikor osztozkodásra került sor, 400 négyszögöl földet örökölt, de felé sem ment, mert — mint mondja — „többe került volna, mint amenynyit ért..." Szőke Erzsébet egyedül nevelkedett föl, mivel testvérei csecsemőkorban elhaltak, így a tanyán az idős szülők és a fiatal házasok éltek együtt. 1929-ben meghalt Szőke Erzsébet apja. Pár év múlva a fiatalok eladták a dorozsmai 1 holdat és 1936-ban megvették a tanyát s a mellette elterülő 2 hold földet 2200 pengőért. Bankkölcsönt vettek föl, amit 1942-ben törlesztettek le. Házasságuk 15. évében magukénak mondhatták a volt lakótanyát és a 2 hold földet, melyen annyit verejtékeztek. „Ez csakugyan nem juss, hanem tíz körmivel szödte az embör lánya össze" — mondja Csányiné. (14. kép.) Gazdasági fölszerelésük, igás állatuk nem volt, ezért szántani, boronálni, trágyát hordani stb. a kocsis-lovas tanyaszomszédokat hívták el, akiknek a munkáját Csányi Antal gyalognapszámmal dolgozta le. Évekig eljárt részes aratónak is. Egy lányuk született, aki családjával Szatymázon él. 1960-ban Csányi Antal 2 hold földdel belépett a termelőszövetkezetbe. 1971 óta nyugdíjas szövetkezeti tag, 1 hold háztáji földet művel, ezen kívül meghatározott térítésért használja a tanya melletti 800 négyszögöl szőlőt. Felesége a legutóbbi évekig gyakran vitt szőlőt, gyümölcsöt, tojást a szegedi hetipiacra. Leginkább a piaci eladásból származott a pénzbevételük. Az állatállomány 1975 nyarán: 1 kecske, 2 disznó, 18 tyúk, 2 kutya, 3 macska. 10 Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 145