A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Juhász Antal: A parasztság tárgyi ellátottsága

5. Az újabb |akóház az ereszsttel (Szatymaz III. 122.) és négy gyermekük. A régi ház pendelykéményét Kovács Antal padlásolta le, ugyanakkor elbontotta a házbeli kemencét. Kovács Katalin 1936-ban ment férjhez Paragi Péterhez (szül. 1905), aki a közeli balástyai kapitányságban nevelkedett. Szokás szerint a férj szüleinél kezdték az életet (Balástyai kapitányság 307. számú tanyán), ,,münk a tanya fölső végiben laktunk, apámék az alsó végiben" (P. P.). Paragi Péter apjának 22 lánc örökföldje volt, de családi okok, pörösködés miatt a gazdaság megingott, így 1938 táján, amikor öt gyermeke között elosztotta a földet, egynek-egynek csak 3 hold jutott. 1942-ben Kovácsné Gombos Anna megbetegedett és azt kívánta, hogy Katalin lánya legyen a gondviselője. Ekkor telepedett a Paragi házaspár a tanyára. ,,Én voltam a gondviselője, én is takarítottam el az anyámat" — mondja Paraginé, és ezért az anyja 2,5 hold földet íratott rá. Négy testvér között osztódott a vagyon : Paraginé Kovács Katalin anyai része 3 hold, apai része — a balástyai földből — 7,5 hold volt, ez utóbbit eladták és a tanyához közel vásároltak 4 holdat. Ehhez járult a férj 3 hold jussa, így az 1950-es években 12,5 hold földön gazdálkodtak. Valamennyi földjük örökség volt, ezt nem gyarapították, ugyanennyivel léptek be 1960-ban a termelőszövetkezetbe. Paragi Péteréknek nem született gyermekük. Amióta a tanyán laknak, az épületekben annyi változás történt, hogy az újabb lakóház pitvarát lepadlásolták, padlóját mozaiktéglával rakatták ki és a kisházat (vagyis a hátsó szobát) kamrává alakították. A gyermektelen házaspárnak és az idős özvegyasszonynak nem volt szüksége annyi lakóhelyiségre, mint a megelőző nemzedékeknek, tárolónak viszont, a régi házbeli kamra már kicsinek bizonyult. Miután a fenti osztozkodás megtörtént, Paragi Péter beljebb hozta a tanyakerítést, így ma 1000 négyszögöl gyep van bekerítve a tanya körül. Emellett van 500 négyszögöl szőlő, gondozott alma-, szilvafákkal. Paragi Péter 1938-ban vásárolt először lovat. Mindig egy lova volt, ezért szántani, hordani összetársult valamelyik tanyaszomszédjával. Gazdasági fölszerelése sosem volt teljes, aminek az a magyarázata, hogy apjától nem kapott munkaeszközt, apósa eszközállománya pedig felesége testvérei között szétosztódott. Igáskocsit, szelelőrostát felesége örökölt, ekét kéz alól vásárolt 1944-ben, viszont boronát, 127