A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)

Zolnay László: Szeged-környék néhány művelődéstörténeti emléke 1500 őszétől

A városnak — fejedelmi személyek igényeit kielégítő — közfürdője is van, fürdőmesterrel, inasokkal. A csantavéri lóvásárlás a hetven évvel korábbi burgundi utazónak, Bertrandon de la Brocquiére-nek 1432 évi jegyzetét idézi fel, szegedi és alföldi méneseink gazdagságáról.

11 A kisebb szegedi beszerzések a hajdani itteni piac kereskedelmi árucikkeinek bőségét mutatják. S megjelenik Szegeden középkori város- és faluéletünk kedves alakja, a kóbor hegedűs — a cytharedus — is.

12 E törökverésnek indult s kártyázásokba fulladt országjárásnak történetkéje annyiban értékes, hogy néhány olyan emléket idéz fel, amelynek más dokumentuma, történelmünk mostohaságai okán, megsemmisült. Bács vára, ahol II. Ulászló király és Zsigmond herceg 1500 őszén közel egy hónapot töltött, már csak romjaiban áll, Zombortól délre, a Mosztonga kanyarulatában. Valaha nagyobb várost védett; káptalana — amely görög szerzetesrendi kolostor helyére települt—1229ben már hiteles hely. 1234-ben ciszterciek gondozzák Bács ispotályát, 1316-ban már a ferenceseknek kolostora is ékesíti e városkát. (Sőt, — hogy régi zenetörténeti emlékeket is idézzünk — : káptalanának már a XIII. században említik éneklőkanonokát is, egy 1274 évi összeírás során pedig Bács lakójaként sorolnak fel bizonyos Ladislaus Sypust. ) Ma Jugoszlávia városa.

13 Csantavér neve sem túl sokat szerepel. Csánki

14 két középkori említését idézi csupán. Valamennyi adat között azonban mégis Szer énekes deákjainak említése a legfontosabb. Hiszen Szernek, mint oppidumnak neve sajnos éppen a fontos 1522. évi tizedjegyzéknek abban a három kerületében volt, amely — szemben a három megmaradt Csongrád megyei tizedkerületével — elveszett.

15 Fontosnak érzem ezt — éppen 1974-ben, Horváth Ferenc szeri plébániai templom-feltárásának évében — azért, mert amíg Szer monostorának kisebb archívumot megtölthet levéltári anyaga, s lassan könyvtárnyivá növekedik irodalma, Szer oppidumáról, annak plébániatemplomáról és — nyilván templomi iskolájáról — jószerével semmit nem tudunk. Erről talán legfeljebb az az 1233. évi oklevél szól, amely az ecclesia de Zerr-t említi,

16 meg az 1332/37. évi pápai tizedlajstrom. (Eszerint Ladislaus sacerdos de Sers, egyháza után két márkát fizet.) 11 Jankovich, M., i. m. 136.: Bertrandon de la Brocquière szerint 1432-ben Szegeden — ahol akár három-négyezer lovat is lehetne venni —, akad már kitűnő csődör tíz jó magyar forintért. Csantavéren 1500-ban Zsigmond herceg lovát 8 forintért vesztegetik. Egyébként a szegedi (és pesti) lóvásár temérdek lova okkal tűnik fel de la Brocquièrenek. Ne feledjük : Anglia Erzsébet királynő idején (1533—1603) képtelen háromezernél több lovast nyeregbe ültetni; annyira csekély a lóállományuk. 12 1522-ben Szegeden öt sípost, négy dobost, négy lantost, két hegedűst, egy trombitást, egy pulzátort (harangozót), és két kántort írtak össze. Reizner J., Szeged története, III. Szeged, 1890.400. 2 jegyzet. Vö. Kubinyi, A., Spielleute und Musiker von Buda (Ofen) in der Jagelló Epoche. Studia Musicológica, 9. (1967) 1—2. füzet, 72—97. 13 Győrffy Gy.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Budapest, 212. 1963. 14 Chontafeyer címen 1462-ben és az 1520/21. évi tizedjegyzékben említik. Csánki D., Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. I. Budapest, 1890. 680. 15 Szabó I., Bács, Bodrog és Csongrád megye dézsmalajstromai 1522-ből. Budapest, 1954. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai, 86. sz.) 5. 16 Knauz, F., Monumenta ecclesiae Strigoniensis, I. 294. — A többi adat — zömmel a szeri monostorról —: Csánki D. i. m. I. 678. — Karácsonyi J., A pusztaszeri monostor kegyurai, Budapest, 1897. — Győrffy Gy., Az Árpád kori Magyarország történeti földrajza, I. Budapest, 1964. 904—905. — Győrffy Gy., Pusztaszer, Műemlékvédelem, 1959. 193—. 8