A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1974/75-1. (Szeged, 1975)
Bálint Sándor: Az égitestek és természeti jelenségek szegedi hagyományvilága
Kálmány szerint 85 a szajániak a mennykövet fel szokták főzni és bajok orvoslására használják, így szoptatós asszonyok csecsefájása ellen. Ez a kűfőzés már a boszorkánypörökben előfordul. 1737'. Akkoron látván, hogy egy fazékban egy darabkövet főzött említett Molnár Ilona: tudakozván mért cselekedne. Felelte a fatensnek, hogy ... egy kis mesterséget csinálok. 86 Régi tápaiak a villámsújtotta fának foganatos erőt tulajdonítottak: szétdarabolták, hazavitték. Küszöb alá tették, házra, istállóra, ólra tűzték. A felhő, fölhő, szokottabb szegedi nevén fölleg, ritkább szóval borulat: esőt hozhat. A bárány fölleg, esőfölleg, hófölleg, jég fölleg, szélfölleg a szegedi tájon is ezeken a neveken ismeretes. A kapával vágott fölleg szaggatott, apróra töredezett felhőzet, amely összetömörülve nyáridőben esővel szokott járni. A tarjagos fölleg nagy terhes felhő, amely esőt, vihart hoz. A vadlúdhátfelhő emlékezetét Lakatos Károly örökítette 87 meg: „A tiszamenti halászok és vadászok meteorológiája szerint, ha olyan vadlúdhátfelhők látszanak a nyugati égen, akkor nagyon sok eső jár. És csakugyan, ez már többször bebizonyosodott, így az 1870-71 és -72. esztendőben ily tengeri sósvizű gőzökkel teljes felhők sokszor voltak láthatók. Aztán lett is eső annyi, hogy majd kiöntötte az embert az odvából." A gatyafenék apró nyári fölleg, amelyből azonban mégis eső kerekedik. Hasonló a subagallér jelentése is. Az eső esik, szentölődzik, szömörkél ,szakad, dűl. Fajai: sebős eső ( = gyors), csöndes eső (=lassú), zuhogó eső ( = szakadó), szaladó eső ( = hamarosan elmúlik és kiderül), jeges eső, ólmos eső, havas eső, szitáló eső, hetes eső, országos eső, áztató eső, birkamosó eső (=aprószemű), bokor eső ( = tápaiak ajkán nyári zápor, amely csak kis területet ér), záporeső, harmateső ( = kisebb nyári korareggeli eső). Erre szokták mondogatni : öregasszony tánca nem tart sokáig. Szelídséggel sokszor többre mehetünk mint erővel: a harmat eső jobban mög-járja a szomjú földeket. Ha nagy nyári borulatból nem lesz a várt eső, csak szélvihar, akkor ezt tréfás bosszúsággal szögedi eső, majsai eső, kisteleki eső, némöt eső névvel illetik. A nép tapasztalata szerint eső lesz: ha a tyúkok, verebek a porban, galambok a vízben fürdenek, ha bűzlik az árnyékszék, ha nappal álmos az ember, ha a fecskék alacsonyan szállnak, ha dél felől erősen hangzik a nesz, így vonatzörgés, ha szemtelenül csípnek a legyek, ha a tyúkok kupolnak, azaz csoportba verődnek, ha az embernek viszket a füle, ha száraz a tenyere, ha halottal álmodik, ha alszél fúj, ha a hangyák feltűnően nyüzsögnek, ha a macska nyalogatja magát, ha fütyül a vízikígyó, ha föllegben áldozik a nap, ha nyári éjszakán sűrű csillagos az ég, ha a hold szarva lefelé áll. Az összegyűjtött esővizet mosáshoz különösen kedvelik. Abból azonban öregek szerint nem jó mosni, amely mennydörgés, villámlás kíséretében esett. A jó, kiadós esőnek nemcsak a föld, vetés örül, hanem a béres is. A példabeszéd szerint hetes eső, háromas ünnep: bérösdallás, gazdamorgás. Változata Dugonics Andrásnál hetes eső, háromas ünnep, jó gyomor: gazda morgás, béres alvás, komondor. 88 Találós kérdés: mit csinál az Úristen, mikor az eső esik? Sarat. Miért esik az eső? Mert létrán nem jöhet. 85 Kálmány L., Szeged népe II, 217. 86 Reizner, IV. 512. 87 Lakatos K., Vadászati és madarászati emlékeimből. Szeged 1891, 302. 88 Dugonics A., Etelka II, 10. 100
