Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)
pályakezdő éveinek realista korszakáról. 18 Moholy-Nagy grafikái között kell megemlítenünk Aczél Mary (Dr. Polgár Istvánné) arcképét is. E portré igen élethű volt; rajztechnikája spirális körökből állt. Sajnos, mint sok más korai Moholy-Nagy kép, a háború alatt ez is megsemmisült. Éppen ezért tartjuk fontosnak azt az 1970ben előkerült Moholy-Nagy rajzot, mely egy fiatal kézimunkázó nőt ábrázol. A fekete krétával, szálkás és kígyózó vonalakkal készült konstruktív formálású rajzot, Moholy-Nagy szegedi tartózkodása alatt készítette. Ezt egy — a művésszel kapcsolatban levő — szegedi család (Dr. Szekerke Lajosné) őrizte meg s adta el a Móra Ferenc Múzeumnak. Szintén Szegeden készült — hidat ábrázoló — nemrég (1970) előbukkant (F. Nagy Leopoldina tulajdonában levő) Moholy-Nagy rajzról Ilia Mihály adott számot a Tiszatáj hasábjain. Legújabban — 1971 nyarán — pedig néhány első világháborús tábori postai levelezőlapra vetett rajza került elő Moholy-Nagy Lászlónak, melyet egykori szegedi gimnáziumi osztálytársának, a vele jó barátságban levő Bach Imrének — a későbbi belgyógyászprofesszornak — annak idején üdvözletképp küldött. A Bach által megdicsért rajzok a pályakezdő Moholy-Nagynak jólestek, sőt inspirálták őt, mert — vallomása szerint is — az addig időtöltésűi szolgáló rajzolgatás rendszeresebbé vált. Az említett alkalmi rajzokon kívül a művésznek még két — 1918—19-ben készült — festményét őrzi a Bach-család. 19 1919 végén Gergely Sándorral együtt Moholy-Nagy László is emigrálni kényszerült. Első állomása Kassák Lajos „MA"-ista csoportja volt, ahonnan a Kassákkör konstruktivista eszméitől telve, 1920-ban Berlinbe került. Itt még ez évben kiállítást rendezett Fritz Gurlittnál és tárlatának katalógusából Juhász Gyulának tiszteletpéldányt küldött Szegedre. A költő rövid — szignálatlan — cikkben nyugtázta hírnév felé elinduló művészbarátja elismerését: „E sorok írója fedezte fel őt annak idején Szegeden, előre jósolva kiválóan erős tehetsége kifejlődését és sikerét, amely íme Berlinben meg is érkezett. Itt Szegeden sokan mosolyogtak Moholy-Nagy László 18 Moholy-Nagy László: Fischof Ágota arcképe (o. v. 90x60 cm. J. j. f.: „Ági"). A festmény dr. Palócz Pál (Hézerné Fischof Ágota veje) budapesti lakos tulajdonában van. Az akkor Szegeden élő Moholy-Nagy Lászlóra és az általa festett arckép elkészülésének körülményeiről Hézerné Fischof Ágota így emlékezett vissza: „Moholy-Nagy László Szegeden körülbelül az 1918/19-es években élt, mintegy 23 éves korában Bútorozott szobát bérelt, ha jól emlékszem rokonánál. Középmagas, szemüveges, minden iránt érdeklődő, kevés beszédű, feltűnően intelligens, erősen haladó gondolkodású fiatalember volt. Akik érdekelték, azokkal nagyon meg tudta magát kedveltetni. Velem a szegedi Somogyi Könyvtárban került baráti kapcsolatba. Szívélyes érintkezést tartott fenn többek között Juhász Gyulával és Gergely Sándor jónevű szobrászművésszel is. Festett, rajzolt, írói ambíciói is voltak. Már akkor, fiatalon, mindenben feltűnt és kitűnt... Juhász Gyulával együtt Moholy-Nagy szorgalmas látogatója volt nemcsak a könyvtárnak, de házunknak is. Ilyenkor a két eléggé szófukar jóbarát igen élénken társalgott. Házunkban Moholy-Nagy kívánságára modellt ültem. Előzetesen levett a fáról egy nagy birsalmát és azt a kezembe helyezte. így készített portrét rólam. Ezt nem írta alá, hanem a jobb felső sarokban „Ági" megjelölést alkalmazott. Munkája közben, amikor érdeklődőén felvetettem, hogy elég sokáig készül a portré, azt válaszolta, hogy tanulmányoznia is kell. Arra a barátságos észrevételemre pedig, hogy a kép alig hasonlít rám, az volt a válasza, hogy nem fényképet, hanem festményt készít rólam, úgy, amilyennek lát. Főnököm, Móra Ferenc is nagyon megkedvelte a tehetséges művészt és amikor portrémat a kiállításon meglátta, spontán azt mondta rá: „Tahiti Madonna", az arc sötét színei miatt, Gauguin műveire célozva. Szép számmal voltak értékelői, de akadtak bírálói is akkor újszerű művészetének. Szegedről eltávozva, csak évek múlva írt Berlinből, később pedig Weimarból. Németországban, Angliában, majd az Egyesült Államokban, kimagasló sikereket ért el a fotózás terén is. Sajnos leveleit, lapjait, rajzait, fényképeit az évtizedek viharai elsodorták, de keresésekkel talán még előkerülnek dolgai... Moholy-Nagy értékes, komoly ember és nagy művész volt, érdemes és méltó arra, hogy emléke itthon se menjen feledésbe." (Hézer Béláné, Fischof Ágota által 1966. május 24-én írt visszaemlékezés Szelesi Zoltán részére.) — Itt szeretnék köszönetet mondani Hézer Bélánénak a Moholy-Nagy Lászlóval kapcsolatos szíves adatszolgáltatásáért. 19 H. J.: Moholy-Nagy László dokumentumok Szegeden. Délm. 1971. aug. 17. 120
