Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

Magyar Képzőművészeti Kiállításon szerepelt.

173 E festményén a realista kompozíciónak és a természetszemléletnek problémáival birkózott. Azóta is sokat dolgozott rajta, s ma sem tagadta meg. 1945 utáni realista periódusának több sikeres táblakép („Huszka bácsi", „Tápéi reggel", 1954) és a Dózsa-féle parasztháborúhoz kötődő vázlatain kívül kiemelkedő a Felsőtiszaparti Csónakházhoz készített mozaikja,

174 mely felöleli korábbi monumentális törekvéseit és a társadalmi tartalmat is konkrétabban vállalja. 1957-ben önálló kiállítást rendezett a Képcsarnok Vállalat helyi szalonjában, ahol az akkortájt készített portréit (Rédey László, Geréb György és másokról festett arcmások) mutatta be.

175 1959-ben a Műcsarnok gyűjteményes viszszatekintő kiállítást rendezett műveiből az Ernst Múzeumban.

176 A tartalmi és formai vonatkozásban egyaránt sokrétű kiállításának elvont szellemű műveit azonban a hivatalos zsűri nem méltányolta súlyának megfelelően,

177 mely a művész visszahúzódását váltotta ki. Jóllehet 1961-ben az itáliai Reggio Emiliában sikeres grafikai kiállítást rendezett, mégis a hazai megnemértés következményeképp tragikussá vált a hangja, melyet főleg az általa „metamorphozisoknak" nevezett, pszichikai automatizmus módszerével készült rajzai fejeznek ki leginkább. Ide tartozik még — többek között — a tussal megoldott „Prokrusztész doktor anatómiája" (1965), a linómontázsként készített „Oidipus" (1966) és a színes, gipszes-faktúrájú „Tápai menyasszony" (1967) с képe.

178 A művész ötvenedik éve utáni pályájának mába nyúló periódusa klasszikus alaphanggal indult, melyet az „Aphrodité születése" с festménye tükröz legjobban. E korszakába tartozó alkotásaiból, 1963-ban a helyi Képcsarnokban önálló kiállítást rendezett, és a szegedi tárlatokon is rendszeresen szerepel.

179 „Ez időszakot — mondja Vinkler — a ,szürrafaelizmus' névvel jelöltem, mert a reneszánszból azt emeli ki mintaképül, ami egyszerre klasszikus formájú, de szimbolisztikus tartalommal jelentkezik. Egészen rejtett, apró szürrealisztikus mozzanatok Vinkler László : Capriccio. 1964. tusrajz, 20x30 cm. Mgt. 173 I. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok. Bp. 1950. Katalógus. 7. 174 Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete az ellenforradalom után. Tiszatáj, 1958. júl.; Szegedi Képzőművészek Retrospektív Kiállítása (1945—1958). Móra Ferenc Múzeum képtára. Szeged, 1958. Katalógus. Bev. : Szelesi Zoltán.; Vinkler László mozaikja. Délm. 1959. jan. 4. 175 Németh Zoltánné: Nem tétlenkednek a szegedi festőművészek. Kiállításra készülődik Jánoska Tivadar és Vinkler László. Sz. Népi. 1957. febr. 16.; Vinkler László kiállítása Szegeden. Sz. Népi. 1957. ápr. 26.; Ma nyílik Vinkler László képkiállítása. Sz. Népi. 1957. ápr. 27. 176 Vinkler László festőművész kiállítása. Ernst Múzeum. Bp. 1959. ápr.—máj. Katalógus Bev.: Dávid Katalin.; Vinkler László szegedi festőművész kiállítása Budapesten. Délm. 1959. máj. 8.; Dávid Katalin: Vinkler László kiállításáról. Tiszatáj, 1959. jún. 177 Péter Imre: Jegyzetek kiállításokról. Vinkler László. Népszabadság, 1959. máj. 6. 178 Szegedi Nyári Tárlat. Móra Ferenc Múzeum képtára. Katalógus: 1965., 1967—1975.; Délalföldi Tárlat. Móra Ferenc Múzeum képtára. Katalógus. 1967., 1968., 1975; Szegedi Téli Tárlat. Móra Ferenc Múzeum képtára. Katalógus: 1968., 1970./71, 1975. 179 Vinkler László kiállítása. Délm. 1963. dec. 14. 251