Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

Móra Ferenc Múzeum képtárában hozta létre.

364 Lírai-absztrakt festményei egyrészt világítóan derűs színű, amorf alakzatokból állanak, („Kincses sziget", 1969); másrészt fehér-fekete, grafikus hatású, fény-árnyék atmoszférát érzékeltetnek („Holdfény", 1970). Pataki Ferenc is ama progresszív felfogású helyi művészek közé tartozik, akik tudják, hogy az ábrázolás igazi célkitűzéseinek elérését bár a formaeredmények jelentékenyen befolyásolhatják, azonban törekvéseik nem merülhetnek ki a vizuális elemek utáni érdeklődés öncélúságában, hanem ezek megjelenítési adottságait felhasználva mély emberi tartalmat kell alkotásaikban kifejezniök. Ezt tükrözik — többek között — a Szeged Városi Tanács tulajdonába került „Apám" (1969), és a Móra Ferenc Múzeumban levő „Fájdalomvirág" (1970) c, családtagjairól készített figurális képei. A nehezen megválaszolható, összetett kérdések korszerű tolmácsolása differenciálttá teszik Pataki festményeinek asszociatív nyelvezetét. Ennek megértéséhez számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy mivel a relativitás-elmélettel és a kvantumfizikával korunk tudománya kilépett a szemléletes világból, úgy az ellentétekkel teli modern világkép jelenségeit és saját egyéni életünk bonyolult képletét nem lehet a művésznek konvencionális, lemásolási módon megközelítenie. Új jelképrendszer kialakítására van szükség, mellyel a megváltozott emberi élet összefüggéseit, fogalmait a festő érzékeltetni képes, amint ezt Pataki festményei („Visszatérés a Földre", „Zöldfa utca 10.", 1970) is bizonyítják. „Vallom — mondja egyhelyütt —, hogy nem azért jó egy kép, mert figuratív, vagy azért, mert nonfiguratív. Az értékeket nem az azonnal érthető jelek, jelképek hordozzák. A végső eredmény a fontos. Az, hogy őszinte-e, igaz-e, amit a festő mond. És nagyon sokszor úgy van, hogy csak nonfiguratív eszközökkel szólhat tisztán az ember."

365 Képeivel Pataki a szegedi művészek utóbbi helyi és külföldi tárlatain részét vett.

366 1971 tavaszán négy társával Budapesten csoportkiállítást hoztak létre, s ugyanez évben a Szegedi Nyári Tárlat egyik díját ő nyerte el. 1973 márciusában újabb képeiből („Juhász Gyula emlékére, 1972") önálló tárlatot rendezett a fővárosi Stúdió Galériában. Ezt követően a szegedi József Attila Tudományegyetem KISZ-Klubjában mutatkozott be.

367 1975-ben a Móra Ferenc Múzeum képtárában rendezett nagy, gyűjteményes kiállítást. A szegedi országos jellegű tárlatok néha példát szolgáltattak arra, hogy a grafika, az eddig alig méltányolt „színtelen"-műfaj az utóbbi időben nemcsak tevékenységiig, de elsősorban kifejezőerejében rendkívül széles skálájúvá gazdagodott. A folt és a vonal fekete-fehér művészete a természeti és gondolati világot ma már nagy érzékletességgel képes ábrázolni. A szép múltra visszatekintő szegedi grafikus-kultúra mai fiatal továbbfejlesztői között vannak olyanok, mint Papp György, aki a falusi nép érzés- és gondolatvilágát valószerűen vagy jelképi felfogásban, sommázottan, illetve díszítményesen jeleníti meg. Legtöbb művészünk, így az áttételes szimbólikájú, képzettársításokat elindító grafikákat és festményeket egyaránt kedvvel alkotó Veres Mihály, a konkrét tárgyhűséget hangsúlyozó, táblaképeit műves rajzi igénnyel megoldó Zoltánü István munkássága tanulságot nyújtanak abban a vonat364 Pataki Ferenc festőművész kiállítása. Szeged, 1970. Katalógus. Bev. : Pataki Ferenc; Akácz László: Pataki Ferenc kiállítása. Délm. 1970. nov. 17.; Petri Ferenc: Pataki Ferenc kiállítása. Csm. Hírl. 1970. nov. 17. 365 Akácz László: Pataki Ferenc. Délm. 1970. szept. 22. 366 Szeged. Dokumentációs és Képzőművészeti Kiállítás. Odessza, 1970. Katalógus. Bev.: Tóth Béla és Szelesi Zoltán.; Szegedi Téli Tárlat. 1970/71. Katalógus. Bev.: Petri Ferenc; Szabadkai és Szegedi Művészek I. Közös Kiállítása. 1970. Katalógus. Bev.: D. Fehér Zsuzsa. 367 Kiállítás-sorozat. Délm. 1971. ápr. 10.; Pataki Ferenc kiállítása. Stűdió Galéria. Bp. 1973. márc. 7. Katalógus-meghívó. Bev.: Szelesi Zoltán. 317