Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

Csákynak a művészeti beteljesülésért vívott harca a francia fővárosban tovább folytatódott. Kezdetben itt is nyomorgóit és mindenféle munkát kellett elvállalnia, hogy megélhessen. Egy darabig Brummer Józsefnél húzódott meg, majd a híressé vált művészszálláson, a „Ruche"-ben vett ki műtermet. Itt lakott—többek között — a festő Fernand Léger, Chagall és a szobrász Laurens. Csáky egycsapásra belekerült abba a feszült szellemű, inspiráló hatású légkörbe, melyben a XX. század elejének modern művészeti törekvései zajlottak le. Eredetiben láthatta Derain, Braque, Rouault, Rousseau, Matisse és Picasso festményeit, valamint Rodin, Maillol, Bourdelle, Archipenko és Brancusi szobrait, — hogy csak a nagyokat említsük. Az első két évben a La Palette akadémián működött, majd a Független Művészek Csoportjához csatlakozott. 1910-ben elérte, hogy a Salon kiállított tőle egy mellszobrot. Ezen eredményére és változatlanul rossz anyagi helyzetére való hivatkozással kérte és kapta meg 1911-ben három évre Szeged város művészeti ösztöndíját.

21 Párizsi élete során Csáky kapcsolatba került azzal a magyar művészkolóniával, melynek tagjai közt találjuk Czóbelt, Pórt, Berényt, Tihanyit, Márffyt és másokat. Csáky József : Nőalak. 1914. gipsz. Megismerkedett Lesznai Annával, akinél Párizs, Modern Művészeti Múzeum találkozott Balázs Bélával és Bartókkal is. De francia barátainak száma is növekedett. Különösen 1913-ban, amikor Riciotto Canudo, a „Montjoie" с irodalmi folyóirat főszerkesztője munkatársként Csákyt is foglalkoztatja. A lap vezetőjének otthonában megfordult Stravinszky, Apollinaire, Picasso és Cendrars, társaságukba ekkor a tehetséges szegedi szobrász is beletartozott. Blaise Cenrars verset írt hozzá, Anatole Francénak pedig pártfogoltja lett. Egy Ady-verset maga Csáky is lefordított, mely a „Les Feuilles de Mai" с szemle 1913-as évfolyamában meg is jelent. „Már ezt megelőzőleg a kubista mozgalomhoz csatlakoztam — írja Csáky József, 1964-ben Szegedre küldött életrajzában —, ami akkor kizárólag a festészetben 24.; Újabban pedig az 1962-ben rendelkezésünkre bocsátott önéletrajzában elevenítette fel Csáky ifjúsága emlékeit. — Csáky József pályakezdése (Önéletrajzi részlet). Tiszatáj, 1964. ápr.—máj.— jún. 4—6. sz. 4. 21 Szalay János: Joachim és Csáky. Délm. 1911. febr. 23.; Szegedi művészek idegenben. Délm. • 1911. aug. 19.; Szegedi szobrász párizsi sikerei. Délm. 1912. okt. 6.; Egy szegedi szobrász sikere Párizsban. SzH 1912. okt. 13.; Szegedi művészek sikere külföldön. Délm. 1913. áprl. 20.; Művészsors. Szeged és Vidéke, 1913. dec. П.; Szegedi szobrászok Párizsban (A „Függetlenek" kiállítása. Magyar kubisták. Bánszky és Csáky a kiállítók között (Délm. 1914. márc. 27.; Szegedi szobrász sikere Párizsban. Szeged és Vidéke, 1914. ápr. 4.; Csáky József küzdelmes pályakezdése. Délm. 1925. aug. 13. 95