Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)

1899-ben közölte a várossal, hogy a Nemzeti Szalon ezirányú működését Szegeden kezdi meg. Ezzel egyidejűleg négy állami tulajdonban lévő festményt adományozott letétként az itteni múzeumnak.

95 Vlasics miniszter kívánságát és gesztusát Hock János, a Nemzeti Szalon alelnökének előadása követte a Tisza-parti városban „A magyar nemzeti képzőművészet zászlóbontása Szegeden" címmel.

96 Ilyen előzmények indították el azt a — sűrű hírlapi cikkek által népszerűsített — művészeti mozgalmat, melynek eredményeként 1899 március elején létrejött a Szegedi Képzőművészeti Egyesület. Az év végére már 47 alapító és 700-at meghaladó rendes tagja volt.

97 Az egyesület vezetősége: Stelcel Frigyes, Erdélyi Béla, Csernovics Agenor és Lázár György tavasszal és ősszel nagy tárlatokat rendeztek Szegeden a Nemzeti Szalon patronálásával.

98 Fővárosi művészeken kívül a külföldi tanulmányai után hazatért Nyilasy Sándort és az itt élő Tóth Molnár Ferencet szerepeltették. Az 1899-es őszi tárlaton mutatták be — többek között — Csók István; „Magdolna" c. tekintélyes méretű festményét is, melyet az Egyesület megvásárolt, majd a városnak adományozott.

99 A Móra Ferenc Múzeumban került pompás képet a későbbiek során a párizsi Szalonban is kiállították és elnyerte a Grand Prix díjat. A Szegedi Képzőművészeti Egyesület tárlatain rendezett műtárgysorsolások nyereményeként és a városi tanács vásárlása révén a szegedi képtár anyaga a századfordulótól kezdve mind gazdagabbá vált. Az ekkorra már tulajdonába jutott Munkácsy „Honfoglalás"-ának nagy szín- és szénvázlata, valamint Vágó impozáns méretű árvíz képe mellé Molnár József, Spányi Béla és Telepy Károly alkotásai kerültek a múlt század utolsó éveiben a szegedi képtárba.

100 Nem a színvonal, hanem a kuriózum kedvéért említjük meg Margitay Tihamér; „Párbaj után" с nagy szalonképét is, melynek novellisztikus hatásossága sokáig lekötötte a helyi múzeumlátogatók figyelmét.

101 A századfordulóra jellemző élénk képzőművészeti kultúra egyik jelenségeként a szegedi főreáliskolában három hónapos „művészettörténeti kurzus"-t tartottak a diákok számára.

102 Szeged képzőművészeti életében a XIX. századot lezáró események között először is a nevezetes művészlátogatásokat kell megemlítenünk. 1900 húsvétján a Szegedi Képzőművészeti Egyesület vendégeiként egy művészcsoport látogatott városunkba Budapestről : Deák-Ébner Lajos, Hegedűs László, Telepy Károly, id. Vastagk György és Zemplényi Tivadar festőművészek. Képeikkel résztvettek az akkori tárla95 Művészeti ébredés. SzH 1899. jan. 22.; A letétként elhelyezett négy mű: Zemplényi Tivadar: Szegény asszony otthona; Spányi Béla: Őszi táj; Eisenhut Ferenc: ítélet előtt, és Révész Imre: Petőfi a táborban с festmények voltak. 96 Hock János előadása. SzH 1899. jan. 23. (rendkívüli kiadás). 97 Szegedi Képzőművészeti Egyesület: SzH 1899. jan. 24., jan. 25., jan. 27., jan. 28., febr. 2.

f febr. 4., febr. 5., febr. 8., febr. 9., febr. 12., febr. 14., febr. 19., febr. 21., febr. 22., febr. 24., febr. 28., márc. 1., márc. 2., márc. 3., márc. 5., márc. 15., mára 21., mára 26., mára 30., áprl. 3., áprl. 6., máj. 21., jún. 11., jún. 23., júl- 2., júl. 9., szept. 1., szept. 27., okt. 19., nov. 8., nov. 16. 98 Szegedi Tavaszi Tárlat: SzH 1899. márc. 4., márc. 7., márc. 9—12., márc. 14., márc. 16—17.; Szegedi Őszi Tárlat: SzH 1899. máj. 6., júl. 28., aug. 10., aug. 25., okt. 19., nov. 1. 99 A képtárlatról. SzH 189 . szept. 13.; A Szegedi Képzőművészeti Egyesület ajándéka. SH 1899. okt. 20.; Szegedi Városi Múzeum Szépművészeti Osztály lajstroma 58. sz.; Csók István: Magdolna, o. v. 182X143 cm. J. b. 1.: „Csók, 1898." 100 Lásd: Szeged Városi Szépművészeti Osztály lajstroma: 21, 26—27, 50—51, 56, 58. ltsz. alatti bejegyzéseit. 101 Margitay Tihamér: Párbaj után c. képe (o. v. 205X387 cm. J. b. 1.: „Margitay, 1896."), a vallás- és közoktatásügyi minisztérium adományaként, 1897-ben került a szegedi múzeumba. 102 SzN 1900. jan. 20., febr. 23., máj. 25. 82