Szelesi Zoltán: A Móra Ferenc Múzeum Évkönvve, 1972/73-2. Szeged képzőművészete. (Szeged, 1975)
ki. 72 Az 1928-ban idekerült Zombory-képek közül a „Szántás," a „Huszárverseny Szegeden" és a „Jéghordás ökrökkel" népszerű alkotások. A Magyar Nemzeti Galériában és a szolnoki Damjanich János Múzeumban Zombory Lajos számos műve megtalálható. A Vásárhelyen munkálkodó Endre Béla (1870—1928) 73 születési helyére vonatkozóan megoszlanak a vélemények. A lexikonok szerint Hódmezővásárhelyen, Kiss Lajos és Ybl Ervin szerint viszont Szegeden jött a világra. Ez utóbbi tény hitelességét Bényi Lászlónak a festó' családtagjai is megéró'sítették. 74 A vele foglalkozó szakemberek kutatása és a művész hozzátartozói szerint is Endre Béla 1870-ben Szegeden a város egyik legszebb magánépületében — a már szóba került — „Feketeház"-ban született. Atyja ugyan a vásárhelyi Ármentesító' Társulatnál mérnökösködött, de a „Feketeház" tulajdonosának, Mayer Ferdinánd szegedi vaskereskedőnek egyik leányát vette feleségül. A gyermek Endre Béla többször vendégeskedett nagyszüleinél, így „...nyolc éves korában — írja Kiss Lajos — tavasszal Szegeden tartózkodott rövid ideig, mert a családi hagyomány szerint az 1879 március 5-én történt gátszakadáskor apja dereglyén szállította át Vásárhelyre." 75 A későbbiek során 1887-től Endre Béla a főreáliskola VI— VII. osztályát (az utóbbit megszakítva) Szegeden végezte, ahol Kacziány Ödön tanította rajzra. Endre egykori tanárával 1895-ben Rómában találkozott ismét össze, s ott pályájának kialakítására Kacziánynak is volt hatása. Olaszországi stúdiuma — beleértve az Accademi di Raffaello Santi és egyéb képtárak látogatását —, másfél évig tartott. így valószínű, hogy az 1896—97-ben szintén Rómában tartózkodó Rudnay Gyulával és a szegedi Károlyi Lajossal is összetalálkozott. Annál is inkább, mert Endre Béla is, akár csak Károlyi, megfordult Fraknói Vilmosnak, a művészetkedvelő magyar püspöknek és történetírónak római otthonában. 76 Endre Béla pályakezdésének másik fontos állomása párizsi tanulmányútja volt, 1901-ben. Ő is, mint a szegedi Nyilasy Sándor, 1898-ban müncheni tartózkodását követően Párizsban, a Julian akadémián tanult. Bár rá sem volt hatástalan a modern francia piktúra, Párizsban éppen arra eszmélt rá, hogy itthon, az Alföldön bontakozhat csak ki igazán festészete. Finom tónusú táj- és figurális ábrázolásai, de rnéginkább magas műveltsége és érzékeny, visszahúzódó természete révén Szeged festőpoétájával, Károlyi Lajossal válik rokonná. Mindkettőjükhöz közel állt az azonos lelkialkatú Juhász Gyula. A két művész versírásra is ihlette a költőt. 77 1899-től kezdve Tornyaival közösen Endre Béla többször szerepelt képeivel a szegedi tárlatokon, melyek közül különösen az 1904-ben rendezett kiállításon volt nagy sikerük. A század elején, a Bartók, Kodály és Vikár, ill. Körösfői-Kriesch 72 Délm. 1928. júl. 4. sz. újság részletet közöl abból a levélből, melyet Zombory Lajos ez alkalommal a szegedi tanácshoz írt. „Hivatkozással a 18 691/1928. tan. sz. alatti leiratára, van szerencsém tisztelettel értesíteni, hogy Móra Ferenc Úr június 30-án szolnoki műtermemben felkeresett és vele együtt 26 darab képet, 1 darab római mellszobrot és egyelőre 30 darab könyvet közös megegyezésünk alapján kiválasztottunk... Örömöm teljes lesz, ha ténykedésemmel ezúttal a Tekintetes Tanács megelégedését kiérdemelhetem és ezzel együtt Szeged, szeretett szülővárosomnak készséges szolgálatára lehettem." 73 Endre Bélával kapcsolatos fontosabb irodalmat lásd: László Emőke: Endre Béla festészete с tanulmányának jegyzetanyagában. — Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1968. Szeged, 1968. 219—• 235. 74 Kiss Lajos: Vásárhelyi művészélet. Bp. én 58—64.; Ybl Ervin: Egy elfelejtett magyar festőművész. Szépművészet, 1940. 1. évf. 2. sz. 34.; Bényi László levele Szelesi Zoltánhoz. Bp. 1954. dec.7. 75 Kiss L.: i. m. 60. 76 Lásd: Kiss L. és László E.: i. m.: Szelesi Zoltán: Károlyi Lajos — Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1958—59. Szeged, 1960. 143—189. 77 Olvadáskor — Endre Béla képe alá.; Endre Bélának sírjára; Károlyi Lajoshoz; K. L. — Juhász Gyula: Összes versei. Bp. 1959. 384, 666, 807—808, 814. 77
